Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Helytörténet - Kopasz, G.: Pécs és a baranyai mezővárosok rendészete a feudális korban

MEZŐVÁROSOK RENDÉSZETE 281 közé való felvételkor esküt kellett arra is tenni, hogy tiszteletben tartja a városi tanács tagjait és a tanács alá rendelt hajdúkat. Tehát a városi rendészeti szabályok megtartására és a városi rendőrségnek való engedelmességre is kötelezte magát az újonnan felvett városi polgár. Általában tehát a városi polgárjog elnyerése megelőzte a céhtagságot. Mivel a céhkeret a fejlődés folyamán egyre szűkebb lett, csak akkor vettek fel új mestert a céhtagok közé, ha ugyanabban a városban már polgárjoggal rendelkezett. Ez természetes is volt akkor, ha tekintetbe vesszük, milyen fontos szerepük volt a céheknek a városok gazdasági és társadalmi életének fejlesztésében. A céhbeli mesterek saját gazdasági érdekeit védték, amikor iparrendészeti ténykedésük nemcsak arra terjedt ki, hogy a szakmában céhen kívüli kontárok ne dolgozhassanak, hanem arra is, hogy a városi tanács ne bővítse a céhtagok keretszámát, ne kaphasson a városban több mester iparengedélyt, mint ahány mestert a céhszabályzat megenged. Ilyen szempontból ügyeltek arra is, hogy egy-egy mester ne tartson több legényt, ne szerződtessen több tanoncot a megengedettnél. Mindezen céhbeli érdekek érvényre juttatását a céhtagok iparrendőri jogon ellenőrizték. Városi altisztek, városi rendőrök A városi altisztek és városi rendőrök még nem különültek el élesen egymástól. Az altiszteket beosztotta a városi tanács nappali és éjjeli őrködési szolgálatra, és a fegyveres őrökkel is végeztetett hivatali altiszti teendőket. Ebből a célból Pécs városnál fegyverrel és lőszerrel látták el a városházi hajdúkat. De lőszert és puskaport csak magisztrátusi engedéllyel vásárolhattak, mert a városi tanács pénzbüntetéssel sújtotta azt a kereskedőt, aki a hajdúnak engedély nélkül lőszert adott el.

11 Mivel a rendőri személyzetet a XIX. sz. közepe tájáig általában a városi altisztek közé sorolták, a szoros értelemben vett városi cselédekkel, szolgákkal, éjjeli őrökkel, csőszökkel együtt fogadták fel évről-évre őket. A feladatokhoz mérten és a városi szervezési szabályzatnak megfelelően olyan és annyi altiszti, vagy szolga jellegű alkalmazottat fogadtak fel, hogy azok a városi igazgatással, városgazdasággal, nappali és éjjeli személyi és vagyonbiztonsággal, katonabeszállásolással, piac-, mező- és erdőrendészettel kapcsolatos összes feladatokat elláthassák. Szőlőtermelő városokban külön hegyőröket is alkalmaz11 Uo. 924/1785. jkv. sz. tak.

12 Pécsett a bányavidéken a bányemester rendészeti feladatokat is ellátott a bányászok és a bányatelepi lakosok között. ösi városi rendészeti szerveink voltak a tizedesek és negyedmesterek. A tizedesség régi magyar eredetű közigazgatási és rendészeti intézmény volt. Azon alapult, hogy tíz egymás mellett lakó városi polgár alkotott egy egységet és ennek tized volt a neve. Később a tized egész utcára kiterjedt, majd az utcáknál nagyobb igazgatási és rendészeti egységet jelentett, tehát több utca alkotót egy tizedet. A tizedek élén a tizedesek állottak. Német lakosságú városainkban, vagy amelyek a német városok mintájára fejlődtek, ezeket a kisebb városi egységeket negyedeknek, vagy fertályoknak neveztek, s ennek megfelelően vezetőik a negyedmesterek vagy fertálymesterek voltak. Mohács város a XVIII. században hat tizedre volt felosztva. A lakosságot mindenféle közmunkára tizedenként vették igénybe. Tizedenként vetették ki és szedték be az adót. E szerint ellenőrizték a földesúri szolgáltatások teljesítését. A tizedeket rendészeti egységeknek is tekintették. Minden tizedbe két-két pandúrt neveztek ki, tehát tizenkét pandúr látta el a rendőri szolgálatot a város belterületén, kiknek felügyelője a pandurkáplár volt. Később a pandúrok számát tizedenként egy főre csökkentették. Minden pandúrnak a maga tizedében kellett a rendre felügyelnie. Pécsett negyedmesterek látták el a városi negyedek igazgatási és rendészeti ügyes-bajos dolgait. Az erkölcsrendészet gyakorlása közben beleszóltak a püspöki földesúri város lakóinak legbelsőbb családi ügyeibe. Többek között arra is ügyeltek, hogy a polgárok között mértéktelen nagy evések és ivások ne legyenek.

13 Pécs város tíz negyedmestert alkalmazott, akik közül öten a belváros három negyedében, hárman a budai külvárosban, ketten pedig a szigeti külvárosban végezték szolgálatukat. A városi tanács négy pontból álló rendtartásban szabta meg a negyedmesterek kötelességeit, A rendtartás első három pontja a fertálymesterek tűzvédelmi kötelességeit sorolta fel, a negyedik pont pedig köztisztasági ás építészeti rendészeti feladataira vonatkozott. 12 összehasonításként említjük meg, hogy a szomszédos Bács megyei Bajáin a városi cselédek névjegyzékében ebben az időben a következők szerepelnek: 1 őrmester, 2 dobos, 12 pandúr, 3 látó, 2 kocsis, 1 ökrész, 3 mindenes, 2 éjjeli főőr, 20 éjjeli őr, 2 mezei biztos, 8 szőlőcsősz, 6 mezei külső csősz, 2 erdei csősz, 2 hegymester, 7 tizedes, 1 szállásniester és 1 órafelhúzó. 13 PAL Pécs v. It. 577/1783. jkv. sz.