Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)
Helytörténet - Szabó, Gy.: Szabadgondolkodó társadalmi rétegek a török alatti Pécsett és Baranyában
SZABADGONDOLKODÓ TÁRSADALMI RÉTEGEK A TÖRÖK ALATTI PÉCSETT ÉS BARANYÁBAN SZABÓ GYULA A hazánk történetéből ismert haladó társadalmi mozgalmak között is igen jelentős helyet foglalnak el azok az antifeudális jellegű s a korviszonyoknak megfelelően vallásos mezben jelentkező ideológiai áramlatok, 1 amelyek Baranya megye és különösen Pécs város népének életét, fejlődését az egész középkorban, a török hódoltság végéig meghatározták. E mozgalmak közül is eszmei tartalmát, megnyilatkozási formáját illetőleg egyaránt magasan kiemelkedik s korát évszázadokkal megelőzi a pécsi polgárságnak az a világnézeti mérkőzése, amely az 1588-ban lezajlott s a történelemben Pécsi Disputa néven ismert „hitvitában" érte el kiteljesedését. A jelentős eseményt megörökítő krónika — mely Válaszuti György pécsi unitárius pap feljegyzésében maradt reánk, — élvezetes stílusa, szép magyar nvelvezete mellett gazdag tárháza a török hódoltság alatti Pécs életére vonatkozó, érdekes adatoknak. Mint a társadalom mozgását ábrázoló, e korból fennmaradt egyetlen dokumentumunk már csak azért is megérdemli a felfrissítő megemlékezést, mivel az e kérdéssel foglalkozó helytörténeti irodalmunknak országosan is eddigelé ez a leginkább elhanyagolt területe. Ügy véljük, hogy törekvésünkkel ha igen szerény mértékben is, hozzájárulunk ,,a magyar munkásosztályok, a tulajdonképpeni nép nagy tömegei, a földmíves, iparos és kereskedő elemek" múltjának feltárásához, 2 amint erre Acsády Ignác figyelmezteti kora történészeit, mondván: ,,ki kell terjeszteni a figyelmet az általános művelődés mozzanataira, főleg a gazdasági állapotokra," hogy megbízható képet nyerhessünk ,,a munkásnép összes viszonyainak alakulásáról." 3 * A középkorban a városiasodásnak Magyarországon három tényezője volt: a kereskede1 Acsády Ignác: A magyar jobbágyság története. Budapest, 1944., 157. p. 2 Acsády Ignác: Közgazdasági állapotaink a XVI. és XVII. században. Budapest, 1889., 2—3. p. 3 Acsády Ignác: Közgazdasági állapotaink... 97. p. Iß J. P. Múzeum 1964. lem, az ipar és a szőllőművelés. 4 A pécsvidéki szőlőművelés egyidős a szerémségivel, erről egy 11. századból való s szőlőfürtökkel díszített templomkőmaradvány tanúskodik. Régiségéről és kiterjedtségéről I. István király adománylevele tanúskodik, amelyben a pécsváradi apátságnak 110 szőlőművest: és 6 kádárt ajándékozott. Károly Róbert és Nagy Lajos alatt mindjobban kiterjedt a magyarországi szőlő- és bortermelés. E korban is a kedvelt borok között emlegetik a baranyai borokat. 5 A szőlő- és borgazdálkodás különös jelentőségét azért hangsúlyozzuk, mivel a legkorábban a szőlőtermelés területén alakult ki a bérmunka a mezőgazdaságban s az itt foglalkoztatott szőlőmunkásréteg lesz majd a Baranyában és Pécsett, a középkorban egymásután fellépő, forradalmi tendenciájú eretnekmozgalmaknak, majd később a reformációnak is az egyik legfőbb bázisa. 6 A szőlőművelés mellett jelentős volt a gabonatermelés és az állattenyésztés is. A legfontosabb iparok képviselőivel is találkozunk már a kora középkor idején. Egy 1392-ből származó panaszirat nyugateurópai típusú kereskedő-vállalkozó létezését is sejteti. 7 4 Mokkái László: A magyar városfejlődés történeti vázlata. (Borsos—Valló: Vidéki városaink. Budapest, 19610.) 301. p. — Kardos Tibor: Bevezetés a magyar renaissanceiba. (A renaissance Magyarországon. Budapest, 1961.) 76. p. 5 Purébl Győző: Szemelvényeik M agyar ország városainak történeti föl jegyzéseiből, különös tekintettel azok keletkezésére és középkori fejlődésére. (Budapest Székesfővárosi VIII. ker. Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskola értesítője az 1927/28. évről., 28—29. p ) — Barta István: Pécs gazdasági élete a XVIII. században. (Pécsi, 1941., 42—43. p.) — Szabó Pál Zoltán: A kétezeréves Pécsi. (Kllny. a Sorsunk 19151., 4. siz.-ból, 10. p.) 6 Kardos Tibor: A huszita biblia keletkezése. (Klny. a MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei. III. köt. 1—2. sz., 156. p.) 7 Mályusz Elemér: A mezővárosi fejlődési. (Tanulmányok a magyar parasztság történetéhez Magyarországon, a XVI. században. Budapest 1953.) — Szabó Pál Zoltán: i. m.: 9. p.