Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Néprajz - Zentai, J.: Hevesi dinnyések Ormánságban

202 ZENTAI JÁNOS Ha nincs kút, folyó- vagy állóvíz, ezen is segítenek. A képeken mindenütt láthatjuk a civilizáció különféle tárgyait: kerékpár, motorkerékpár, kézi daráló, zománcozott tűzhely stb. A rádió is mindenütt ott van. A vízszerzésére is felhasználják a technika vívmányait: csőkutat készítenek (27. kép). A kunyhóba hazulról hozott, ócskább, de a szükségletnek megfelelő bútorok kerülnek (28. kép). Ezek között néha igen kezdetlegesek, különféle ládákból átalakítottak is találhatók. 28. kép / Életmód. Adatközlőim Hortról való dinnyések. A fentebb már ismertetett gazdasági viszonyok között termelnek. Életük állandó vándorlás. Mondhatnánk, hogy a téli és nyári szállás között váltakozik. A téli hónapokat otthon töltik, az, állandó lakhelyen. A nyarat — kora tavasztól késő őszig — a termelés helyén, amely nagyon gyakran változik. Csak az otthontól szakadnak el ilyenkor, a családtól nem. A vándorlásban ugyanis általában az egész család részt vesz, tehát a gyermekek is. Ezek iskolába is ott járnak. Hortról több száz család éli ezt az életet. Nézzük az egyik dinnyés, a 60 éves Szécsényi Béla, drávapiski felesdinnyés mozgalmas életét: beszédes példája szaktársai életének is! Már az apja is dinnyés volt. Ifjú korában ő is vele dolgozott. 1929-ben önállósította magát. Egyelőre még otthon, Horton, egy társával négy hold bérleten dinnyéskedett. 1930ban Apcon egy száz holdas bérlőnél, azután Váchartyánon Esterházy uradalomban, majd Gönyün egy száz holdas gazdánál. Hódmezővásárhelyen egy 150 holdas tanyán volt feles dinnyés. 1955-ben Mezőtúron tsz-ben vállalt feles dinnyésséget. Mielőtt 1963-ban Kémesre KUNYHÓ KALIBA