Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Néprajz - Dankó, I.: Adalékok pécsi piacok és vásárok néprajzához

PÉCSI PIACOK ÉS VÁSÁROK 111 a kérdést rendezni, mondván: „különös tekéntet légyen, hogy a' Czimeres Vendégfogadóknak száma szükségen föllül ne öregbítessék; hogy pedig a' közönséges Vendégfogadóknak tulajdonosai, az itt lévő nem kevés számú Kofák által, a' mellyek nem csak az országos, és heti Vásárok alkalmatosságával, hanem minden nap is a' húsnak, mindennemű baromfinak, és zöldségnek korábban való öszve-vétele, azoknak azután eladása által ő né5. kép. Kötelesek a pécsi vásáron kiek, és az egész közönségnek terhére vágynak, kevesebben károsíttassanak, következendőképpen az őket érdeklő ételekben való kereskedésbe ne háborgattassanak, ezen Királyi Commissionak megállapítani tetszett, hogy az úgy nevezett Laczi Konyháknak jussa vagy a' többet ígérőnek bérbe adattasson, vagy az ollyan ide való vagy vidéki Kofaktul az ebbéli kereskedéstül mértékletes pénzbeli fizetés a' városi Tárnak részére megvételődjön"

26

. Jelen dolgozatunk voltaképpen ennek щ új vásártérnek a kialakulásával és az ezzel kapcsolatos rendszabályokkal kíván csupán foglalkozni. Annál is inkább szükséges ez, mert mind a mai napig ez a vásárhely, vásártér használatos és a félszázada kialakult vásári rend volt érvényben a legutóbbi időkig. Űj vásártér létesítése régi kívánsága volt már a városnak. Pécs rohamos fejlődése minden vonatkozásban megkövetelte, hogy a vásárok és piacok ügyét rendezzék. Igen sok huzavona után sikerült csak kijelölni az új vásárhelyet a S.klósi út mentén, a városon kívül. A különböző szempontok hírlapi cikkekben is nyilvánosságra kerültek. így például kifogásolták, hogy a Majláth téren, a hentesek és mészárosok árusítási helyén, ázsiai ál26 A

! szabad Királyi Pécs Várossának kebelbéli különös törvényei vagy is Statútumai. Pécsett, 1846. 35—6. lapotok uralkodnak. A különböző húsokat és hentesárut szabadon árulják, a tisztaságra való legelemibb törekvés nélkül. Ugyanakkor a Nagypiacon, az Irgalmas rend bérháza előtt, véges-végig fafűrészelők, napszamosok, vagabundok, részeg, pálinkagőzös naplopók állnak sorfalat, köpködnek, káromkodnak, trágár és ocsmány beszédet folytatnak, sőt olykor verekednek is. 27 Síkra szálltak a város szépítése érdekében is, sokan azt is kívánták, hogy vásárcsarnok épüljön, a város középpontjában. Sok huzavona után 1906. április l-re kellett elkészülnie az új vásártérnek.

28 Cédulaházat építettek, új mérlegház is, készült, az egész területet körülárkolták és körülkerítették, az odavezető utakat rendezték és kijavították, a vásártéren magán is utakat építettek. Iparvágányt is terveztek a vasútig az új vásártérről, azonban ennek megépítésére nem került sor.

29 Egyidejűleg megállapították a vásártér elrendezését is. Eszerint az iparcikket árulók, a kirakodók, az iparosok a vásártér északi részén, valamint a legalsó úttól keletre menő út mentén, a szarvasmarhaállások között kaptak helyet, külön beosztás szerint. Az állatvásároknak pedig külön nagykiterjedésű területet jelöltek ki. Az utolsó vásárt 1906. április 10-én tartották meg a Budai külvárosi vásártéren.

30 Nagyheti pótvásár volt, amelyre igen sok állatot hajtottak föl a legkülönbözőbb helyek6. kép. Földiárus ócskások a pécsi vásáron 27 A pécsi húspiac. Pécsi Napló, 1906. február 13. — A Majláth tér területét egyébként 1804. március 4-én vásárolta meg a város az irgaíllmasok rendházától piac céljára. Vö.: Fejes György: Mozaikszernek Pécs és Baranya múltjából. A Pócs-Baranyameigyei Múzeum Egyesület Évkönyve 1928. 83—86. 28 Az új vásártér. Pécsi Napló, 1906. március 15. 29 Uo. 30 Az utolsó vásár. Pécsi Napló, 1906. április 10. 12 J- P- Múzeum 1964.