Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Néprajz - Dankó, I.: Adalékok pécsi piacok és vásárok néprajzához

178 DANKÖ IMRE ről. A kereslet is igen erős volt, bár mind a vidéki eladókat, mind a vidéki vevőket erősen elvonta az ugyanakkor tartott kaposvári vásár. Az utolsó vásárról szóló híradást az említett újságcikk azzal zárta le, hogy a legközelebbi vásárt már az új vásártéren fogják 7. kép. Tajti Andrásaié kiskunfélegyházi miamuszkésKítő a pécsi vásáron megtartani, amely ha kisebb is, mint a régi. mégis jobb, megfelelőbb, mert rendezettebb.

31 Különben az új vásárt a következőképpen hirdették az egykori kalendáriumok: „Pécsi vásár: Gyertyaszentelő boldog asszony héten, Pünkösd előtti héten, Mihály napot magába foglaló héten hétfőn és kedden; »havi boldog asszony« napot és Katalin napot magába foglaló hetekben, vasárnaptól kezdve egész hét".

32 Az új vásártér beosztását különös gonddal készítették el. Hogy mennyire az érdeklődés központjában állt annakidején az új vásártér, egyrészt az bizonyítja, hogy a Pécsi Napló külön cikkben ismertette a beosztást, másrészt pedig az, hogy a beosztást a helyszínen maga az egész városi tanács végezte. АрпЧз 12-én a teljes városi tanács kivonult az új vásártérre, és ott sok vita közt elkészítette a vásártér beosztását.

33 Az első országos vásárt az új vásártéren 1906. május 28-án, pünkösd előtti hétfőn tartották. Ez az úgynevezett pünkösdi vásár volt, amely régtől fogva egyike volt a leglátogatottabb pécsi vásároknak. Tekintve, hogy a pécsiek a piaci állatokat vagy azok egyrészét már régebben is itt árulták, a pécsiek számára nem volt a hely szokatlan. De annál inkább az volt a vidékieknek. Ezt figyelembe véve már előre aggódtak az illetékesek a ki31 Uo. 32 Steinbrenner Ker. János-féle Nagy Mese Naptár az 1910. közönséges esztendőre. Vásárjegyzék. Pécs. 33 Az új vásártár beosztása. Pécsi Napló, 1906. április 11. alakuló tájékozatlanság miatt.

34 Valóban, az első vásáron igen nagy tájékozatlanság uralkodott, ami aztán nagyfokú rendetlenséghez vezetett. A rendetlenség pedig elégedetlenséget szült. Több kifogás merült fel az új vásártérrel kapcsolatosan, ezek közül a leglényegesebb az volt, hogy a vásártér kicsi, szűk. Például lófuttatás céljára nem volt elegendő nagyságú, de megfelelő se, mert állandóan jártak rajta. Kicsire méretezték a cédulaházat is, képtelenség volt a cédulaháznál elintézni a járlatátírásokat, az óriási tolongás miatt. A legnagyobb rendetlenség azonban a lacikonyháknál volt, ahol a különféle nagyságú és anyagból készült sátrakat a legnagyobb rendetlenségben állították fel, úgy. hogy az egyik sátor akadályozta a másikat az árusításban. Több hangos szóváltásra is sor került ezen a részen, amit a vendégek közreműködése csak fokozott. Volt egy érdekes mozzanata is ennek a vásárnak. Azért hajtottak fel kevés állatot, mert a szomszéd helységek vásárbérlői elhíresztelték, hogy a pécsi új vásártéren 2 korona lesz a helypénz. Ez • pedig jelentős összeg volt ahhoz, hogy érdemes legyen megjelenni a vásáron. Az első vásár tapasztalatai alapján több intézkedés történt. Ezek közül legfontosabb az, hogy a pontos beosztás rögzítése és a beosztás következetes érvényesítése végett térképet készítettek a vásártérről. Ez a térkép a Pécsi Állami Levéltárban van. Onnan közöljük (4. kép). Mivel kötőféken kevés, de kocsihoz kötve igen sok lovat hoztak, elhatározták, hogy egy-két sort el kell venni a kötőf ékes lovaktól és a kocsihoz kötött lovak számára kell juttatni. Elhatározták a cédulaház bővítését is, ami aztán a későbbiek során meg is történt. A lófuttatás biztosítása céljára pedig a vásártér szomszédságában új területet 8. kép. Rongyszőnyegárasok a pécsi vásáron 34 Az első országos vásár az új vásártéren. Pécsi Napló, 1906. május 20.