Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Néprajz - Dankó, I.: Adalékok pécsi piacok és vásárok néprajzához

PÉCSI PIACOK ÈS VÁSÁROK № sárokat is Önállósághoz juttatta és szervesen beleillesztette a városi önkormányzat keretébe.

17 Már ezt megelőzően a város gondoskodott a vásárok rendjének biztosításáról. Külön vásárbírót választott, aki a városi őrséggel karöltve rendezte a vásár ügyeit, tartotta fenn a vásári rendet. Bizonyára külön vásári rendtartása is volt a városnak, azonban erről vajmi keveset tudunk. A vásári rendtartás egy érdekes fajtája ismeretes csak, az is meglehetősen késő időszakból, 1899-ből, és a vásárvámot, illetőleg a hely pénzszedést szabályozza.

18 Ehhez csatlakozik egy másik szabályzat 1899ből, a kövezetvámdíjakról, sok, a vásárokra és piacokra fényt vető részlettel.

19 1916-ból ismeretes azután még Pécs szabad királyi város szabályrendelete egyes élelmicikkeknek a piacokon mérték szerint kötelező árusításáról. Ez a szabályrendelet tartalmaz egyes piacrendtartási intézkedéseket is.

20 Ezen szabályrendeletek részletes ismertetésére a későbbiekben még visszatérünk. Most arról essék néhány szó, hogy Pécs települését mennyiben befolyásolta az, hogy vásárváros, jeles piachely volt. Szabó Pál Zoltán idevonatkozókig azt mondja, hogy városunk volt az eszéki Dráva-hídfő városa. Itt vezetett délre, a városon keresztül, a híres Budai út. A nyugati részen pedig a Szigeti út futott. Ez utóbbi gyűjtötte össze a nyugat forgalmát, ezen érkeztek a Duna-völgyi és az itáliai kereskedők, akikről az előbbiekben már volt szó.

21 Ez az útvonal ma is a város ütőere, itt bonyolódik le mindmáig a legnagyobb forgalom. Pécs vásári-piaci szempontból az úgynevezett belső vásárteres települések közé tartozik. A város központjában fekvő Széchenyi-tér még nem is olyan régen Nagypiac volt. A Jókai-tér pedig Kispiac néven volt ismeretes. A Haltér eredeti neve is Halpiac volt. Az Alsósétatérnek pedig két neve is volt az itt árult cikkek után, Búzapiac és Edénypiac. A Kórház-tér volt a Disznópiac, az Irányi-tér pedig 17 Babits András: Adalékok Pécs váras küzdelméhez a s'zabadkirályi városi rangért. Pécs és földesura viszonya a XVIII. század első felében. A Pécs-Baranyai Múzeumegyesület Értesítője, 1930. Kiny. is. &., 7., 11. 18 Vásárvám, illetőleg helypénzsizedésl szabályzati. 39.565. szám, 1899. május 5-én. 19 Kövezetvámdíjsizabályzat. 68.302—'1894; 42.209— 1899. és 42.048—1904. június 18-án. 20 Pécs szab. kir. város szabályrendelete egyesi élelmicikkeknek a piacokon méritek szerint kötelező árusításáról és egyesi piacrendtartási intézkedésekről. 195/33.132—1914. november 13-án. 21 Szabó Pál Zoltán: A kétezerévesi Pécs i. m. 9. a Marhapiac.

22 Mindezek a helyek úgynevezett vásárutcákkal voltak egymással összekötve s így tulajdonképpen az egész belváros vásári vagy hetivásári napokon egyetlen, összefüggő vásárból állott. Később, amikor különböző városrendezési feladatokat hajtottak végre, a város növekedése kapcsán illetékes hatóságok, a legbelső tereken a piacokat, illetőleg a vásárokat megszüntették, és külsőbb terekre helyezték. Ez a folyamat figyelhető meg a következőkben is, mind a mai napig. A vásár- és piacterek növekedése mindaddig tart, amíg különböző tényezők összhatására a vásárok, piacok jelentősége nem kezd csökkenni. Ez a tendencia pécsi viszonylatban az 1920-as évek végén kezd érvényre jutni. Addig azonban fokozatos bővülésről, terjeszkedésről van szó. Ujabb és újabb területekre terjed ki a vásár, a kisebb helyeket nagy óbbakkal váltják fel. Ezek közül, az újabb vásárok céljára igénybevett területek közül, legfontosabb az úgynevezett Búzatér, amely voltaképpen az Irányi-tér folytatása a város régi temetője felé. Itt állították fel a múlt század végén a városi hídmérleget is.

23 Nemcsak a vásárterek elhelyezése érdekes és figyelemreméltó városunk települése szempontjából, hanem a vásárterekkel kapcsolatos különböző települési mozzanatok is. így elsősorban a bolthálózat elhelyezkedése. A Széchenyi-tér és a Jókai-tér, az egykori két piacközpont, ma is a város központja. Ma ugyan nem annyira kereskedelmileg jelentősek, mint inkább közigazgatásilag. Mindenesetre, az egykori Nagypiacot a Marhavásár-térrel, illetőleg még később a Buza-térrel összekötő volt Király, ma Kossuth utca, ma is a város kereskedelmének központja. De ugyanígy a vásárhelyekhez igazodtak a különböző vendéglátó üzemek is. Nem véletlen, hogy az 1845-ben alapított Nádor ott áll, ahol van. tudniillik az egykori Nagypiacon. Ugyanígy az egykori Fehér farkas a Marhavásáron, a Bagó-kocsma az egykori Majláth utca és a Siklósi utca sarkán, vagy a Magyar Király, a Hétfejedelem, az Aranyhajó, a Korona, a Mátyás király és egyéb vendégfogadó intézmények.

24 Természetesen a város iparosainak műhelyei, lakhelyei és a város vásárhelyei között is szoros kapcsolat volt. A pécsi iparosnegyed Felsőmalom utca körüli kialakulását nemcsak a középkorban oly sokoldalúan felhasznált Tettye-patak indokolja, hanem a Nagypiacot és a Marhavásárt 22 dr. Jellaschich i. m. 24 és dr. Szőnyi Ottó: A pécsi Székesegyház leírása az 1882. évi átépítés előtti állapotában. A Pécs-Baranyaniegyei Múzeum Egye* sület Értesítője 1916. 3—1 46. 23 Ágh i. m. 19. 24 dr. Jellaschich i. m. 34.