Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Horvát A. Olivér: A mecseki tájak erdei növénytársulásai

42 HORVÁT A. OLIVÉR perula taurina, Ajuga laxmanni, Digitalis ferruginea (utóbbi négy faj csak: a keleti részben. Vajszlónál a Bükikhát nevű erdőben található kevés bükk; egyébként dominál a Fraxino angustifoliae (Querco robori) Carpinetum submecsekense Hoirv., a Siklósnál levő erdők egy része

1 el van cseresítve és alkácosítva. Egy részéből pedig kiszedték a, gyertyánt és tiszta kocsányos

1 tölgyes monokultúrává lettek, bár az aljazatbam a gyertyán felburjánzik:. Próbálkoztak későn nyíló tölgygyei és amerikai dióval is. Ez Siklósnál nem sikerült jól a mélyebben feikvő talajvíz, miatt. Az eredeti állapot gyertyáinois-fcocsánois tölgyes volt ott, ahol a talajvíz nem volt nagyon magas. Általaiban az eirdők szárazabbakká lettek a vizeik levezetése folytán. Gyakoribb erdőtípust alkotó fajok a kocsános tölgyesben: Dactylis polygama (aschersoniana), Melica uniflora, Asperula odorata. Érdekesebb fajok: Tilia argentea, Acer tataricum, Gagea minima, Pulmonaria mollissima, Ranunculus ficaria, Stellaria holostea, Ajuga reptans, Muscari botryoides, Primula acaulis (vulgaris), Knautia drymeia, Tamus communis, Polygonatum multijlorum. Bőségesen van mindenütt Lonicera caprifolium. Hasonló állományok vannak Harkányfürdőnél is. Ezekre az erdőkre jellemző még a Pulmonaria mollissima is. Harkányfürdőnél pedig a Lathyrus niger, mint Quercetalia karaikterífa j. Egyébként a fentiekben már említett erdőtípusok az Ormánság keleti felének száraz jellege miatt ritkák. Uralkodik a száraz termőhely és rontott erdők miatt a Dactylis glomeratás és Brachypodium silvaticumos faciès. (Az Ormánság Asperulás, domináló erdőtípusával szemben.) Egyébként a harkányi Querco robori-Carpinetum dactyletosum glomerate-ben a következő Fagetalia fajokat találtam: Viola silvatica, Mycelis muraBalog, K.: A virágos Mecseik. Mecseik Egyesület Évkönyve. 1918. p. 5. Horvát, A. O.; A Mecsekihegység és déli síkjának növényzete, 1942. Horvát, A. O.: A pécsi Mecsek (Misinái) természetes növényszövetkezetei. Pécs. ;194i6. Horvát, A. O.: A Mecsek növénytakarója. A növényföldrajzi elemek és a ihegyépítő kőzetek kapcsolata. Földrajzi Közíleiméinyek. 1954. 2, sz. p. 153. Horvát, A. O.: Mecseki tölgyesek erdőtípusai. Janus Paínnonüusi Múzeum 1956. évi Évkönyvéből, p. 131. Horvát, A. O.: Mecseki gyertyános tölgyesek erdőtípusai. Uo. 1957. p. 137. Horvát, A. O.: A Mecseki bükkösök erdőtípusai. Uo. 1958. p. 31. Horvát, A, O,: A pécsi környéki sízőtök és gyülis, Asperula odorata (kevés), Ajuga reptans, Polygonatum multijlorum, Primula acaulis (vulgaris). A siklósi törökitemetőfoen Fraxino angustifoliae (Querco robori)- Carpinetum brachypodietosumban sok Acer tataricum él, van még itt Tilia cordata és argentea, Primula acaulis (vulgaris), Lonicera caprifolium. Az egyik, nagyon rossz fejlődésű kocsános tölgyes erdő azért maradt nyomorék, mert túl nedves helyre ültették, ahol Deschampsia caespitosa uralkodik. Ide ligeterdő valló, még hozzá kemény fajú. Vajszlónál tanulmányoztuk a kemény fajú ligeterdőket. Nevezetesebb szubasszociációi: Brachypodium silvaticumos és ennek Rubus caesiusos változata, Asperula odoratás Saniculával, Asarummal, Carpinusszal, Viola silvaticával és Pulmonaria officinalisszal (Siklós-Harkánynál még Pulmonaria mollissima van.) Volt még Carex acutiformisos és brizoideses, Cornus sanguineás és Solidagos faciès is. A Querco-Ulmetum asperuletosum átmegy Fraxino angutifoliae- Querco roboris- Carpinetum asperuletosumba. Ez utóbbi nagyon kiterjedten található. Ebből alakult ki sokfélé, minit rontott ©rdőtípus, a tiszta gyertyános állomány. A táj nyugati felében Sellye mellett, így például Bürüsnél ió vízgazdáilkodású erdőkben, sok montan elemmel tarkított gyertyános kocsános-tölgyesek találhatók. Van sok ültetett későn virágzó tölgy is, valamint Robinietum brometosum tectorum. Az uralkodó Carex brizoideses után jön csak az Asperwlás-facies és igen kis foltban Carex pilosás és Melica. uni/Zorás-típus. Helleborus odorus itt nem található. Viszont jó karakterfajai a kemény fajú ligieterdőbe átmenő gyertyános-kocsános tölgyeseknek: Primula acaulis (vulgaris), Knautia drymeia és Ruscus aculeatus. Keleten pedig a Lonicera caprifolium. mölesösök eredeti vegetációja. Botanikai Közlemények. 1959. XL

VIII. 1—2. p. 95. Horvát, A. O.: Mecseki gesztenyések. Janus Pannonius Múzeum 1959. évi Évkönyvéből, p. 36. Horvát, A. O.: Antihropogén hatás a Mecsek-környék vegetációjám. Uo. 1961. p. 45. Horvát, A. O.: Mecseki vegetációs tanulmányok. Uo. 1961. p. 33. Horvát, A. O.: A keleti Mecsek északi részének erdei növénytársulásai. A Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetének „Értekezések 1960" с kötete. 19611. p. 93. Soó—Jávorka: A magyar növényvilág kézi könyve. 1951. Stefánovist, P.—Szűcs, L.: Magyarország genetikus talaj térképe. 1961. OMMI. Budapest. Vadász, E.: Mecsek-hegység. IRODALOM