Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)
Mándoki László: Pásztor „faragóiskola”
ORMÁNSÁGI FEJFÁK 283 amit bizonyít, hogy virágcser ép-szerű rajzolatban gyökerezik, ágai végén virág díszlik. Kisgyerek fejfáján nagyon ritkán eltört virágos gally — bimbó — is található. És ha már a növényeknél tartunk, megemlíthetjük a rozmaringszerü díszítést, a többszirmú, rózsaszerű virágmotívumoikat is. A kedvelt virág, a sok vitára okot adott tulipán sem maradhat el a díszítések közül, Található még a fej fákon (ritkán) csillagábrázolás és (ennél soklkai gyakrabban) sugárzó nap. Mindig csak a fél napot ábrázolják, ez — mint lenyugvó nap — az elmúlás szimbóluma. Díszítő elemként még a kehely említhető meg. A fejfa alsó felén a figurális díszítés ritkább. A leggyakoribb díszítési mód a vésővel való kiképzés, A vésők különféle fajtáinál kör-, félkör-, háromszögalakú vésetei változatos sorokban, ábrákban rendeződnek. Felhasználják néha a fúrót — ún. centrum-fúró —, mellyel gyengén a fába fúrnak, s a furatok adják a díszt. Végül még az élek fogazását, csipkézését lehet a díszítésnél megemlíteni. Külön sorokat érdemel a sellyei temető egyik nagyon régi fejfája, Sajnos, pontos kora nem állapítható meg, de 50—60 évnél bizonyaira régibb. (10. sz. kép) Domború faragású virágdíszei ma már egyedülállóak az ormánsági temetőkben. (A virágokon piros és fekete színű festék nyomait találtuk meg.) Újabban Tésenfán találkoztunk domború virágdísszel, de már modernebb formában. (4. kép.) Mint az alakról, a díszítő elemek alkalmazásáról is elmondhatjuk, hogy egyes temetőkben bizonyos uralkodó formák élnek. Például a lenyugvó, sugárzó nap döntő többségben a szaporcai temetőben található, másutt ritka, Kehely-díszítós a márfai temetőn kívül — ahol gyakori — alig akad. Nagy a változatosság a fejfák méreteiben is. Mag guk fél métertől másfél méterig minden változatban előfordul. Sok helyt a régebbiek alacsonyabbak, mint az újak, de ez neon bizonyít amellett, hogy idővel a fej famagassága nőtt volna, Előfordul több esetben is, hogy az elkorhadt tövű fejfát újból leásták, ami mellett; a süllyedést is figyelembe kell venni. A földbe kb. 1 méternyire vannak beásva. Szélességben 8—10 cm-től 40—45 cm-ig változik a méret. Az átlagszélesség 20 cm körül jár. Vastagságúik 2,5—12 cm között, tehát deszkaszerűtől a gerenda vastagságáig váltakozik. 11. kép Marócsa 12. kép Hirics IV,K ; 49,a,/? IV,K,39,m,?
