Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)
Mándoki László: Pásztor „faragóiskola”
284 *:* ZENTAi 13. kép Luzsoik IV,K,40,m,? és IV,G,2űya/ A méreteikre: is áll az, ihogy temetőmként uralkodónak mondhatunk egyes változatokat. Pl. a márfai temetőben szinte minden fej fa 120—130 cm-nél magasabb, megesik viszont — mint Kisszentmártonban is —, hogy a 100 cm-es magasság is ritka. Az írástechnikát illetően a legáltalánosabb a betűk bemélyítése a fába. Van úgy, hogy egyszerűen csak belekarcolják, van amikor róják, esetileg vésik a betűket. Ritka a festett betűs felirat. Domborított betűkkel is találkozunk, amikor is az előírt felirat körül kivésik, kimélyítik a fa síkját, s az eredeti sík magasságában maradnak meg a betűk. A lapos fenekűre vésett betűket poncolással díszítik tovább. Nem célunk jelenleg a fejfa feliratok gyűjtése, azért csak röviden említjük meg, hogy a szövegek általában sablonosak; név, kevés személyi adat, kegyeleti kifejezések (áldás, béke, nyugvás). Kimondott sírvers a fejfákon nem található. (A sírtköveken lévők népi volta erősen vitatható.) Egyes temetőkben gyakori, máshol ritka, túlnyomó többségében hiányzik az A.B.F.R.A. (A Boldog Feltámadás JÁNOS Reménye Alatt) felirat. Helyenként csak B.P. (Béke Poraira) felirat olvasható. Mutatóként közlünk néhány fejfafeliratot: Csöme Lajosné E sírhalom Itt nyugszik voltam amíg él- alatt idősb Ré- Kengyeli Sántem. Ki e sír- pás József dor élt 68 évet ban megpihen- szendereg ki meghalt 1944 tem 80 éveket után szeretett ... ben Édes éltem hogy Jé- családja hala- férjem Isten zusom eljött ér- lig kesereg ki veled Béke létem. Meghalt élt 60 évet meg- gyen nyugvó 1962. III. 10 halt 1954. év helyed Gyájúnius 17 dikén szóló gyermeAldás és Béke kei és unokái Poraira Béke hamvaira A fejfákon kívül lássuk a másik két fa síremléket is. Valódi kopjafa az ormánsági temetőkben nincs. A diósviszlói temetőben áll mintegy 10 kopjafaszerűen faragott fejfa. Ezek annyira egyedülállók Ormánságban, hogy idegen beütésnek kell tekintenünk. (L.: 2. kép.) Ezeknél sokkal gyakoribb a névtáblák használata;. Különösen az Ormánság keleti szélén elterülő Terehegy és Ipacsfa községek — Ormánsághoz való tartozásuk vitatható —, de méginkább a nyugati határközségek — Drávafok, Bogdása, Markóc, Okorág — temetőiben gyakoriak. Ujabban már minden temetőben terjednek, különösen mióta temetkezési vállalatoknál szerzik be a koporsót, vele 1 együtt veszik meg a névtáblát is. A népi készítésüek között itt is több változat fordul elő, de sohasem olyan művésziek, jellegzetesek, mint a fejfák. 14. kép Kisszentmárton 15. kép Szaporca lV,M,l,m,ß VI/XVI,A,7,?,?