Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Gebhardt Antal: A Mecsek hegység barlangjainak biológiai vizsgálata

24 GEBHARDT ANTIAL üreghálózatán keresztül folyó patakban élnek, ahonnét hóolvadás, hirtelen zápor alkalmával bekövetkező erősebb víznyomás üres házaikat a barlangpatak forrásának fövényébe sodorja s azokat abba beágyazza. 277. L. gebhardti Wagner. — A Mánfaibarlang őshonos faja. A felső barlang tócsáiban, valamint az alsó barlang patakjában egyaránt előfordul s vízicsapdával jól gyűjthető. Mindkét utóbbi faj hazánkra és a tudományra új. 278. Carychium minimum Müll. — Üres héjai mindkét barlangban találhatók. 279. Suceinea ohlonga Drap. — 280. Pupilla muscorum Müll. — 281. Columella edentula Drap. — 282. Vallonia sp. ? — 283. Planorbis (Anisus) spirorbis L. — Mind az öt utóbbi fajnak üres házai az Abaligeti-barlang bejárható végét jelző tavacskából kerültek elő, hová a külszínről bemosás útján jutattak. 284. Ena obscura Müll. — Mánfai „Kőlyuk" bejárata. 285. Laciniaria biplicata Mont. — 286. L. plicata Drap. — Mindkét faj a mánfai forrásbarlang sziklafalain él. Üres Laciniaria-héjak az Abaligeti^barlang szifonjából is előkerültek, faji hovatartozásuk azonban nem volt megállapítható. 287. Vitrea crystallina Müll. — Nedves helyeken, erdőkben, szakadékokban, vizek partjára kivetett detritusziban egész Európában elterjedt faj. Üres héját az Abaligeti-barlangban a tavacska fövényéből hálóztam, Mánfán pedig a barlang pitvarában gyűjtöttem. 288. V. diaphana Stud. — Mánfai-barlang bejárata. 289. Oxychilus glaber Stud. — Egyike a leggyakoribb csigáknak, mely hazánk csaknem valamennyi barlangjában megtalálható. Az Abaligeti-barlangból is száz év óta ismeretes, mert abban Sdhmidt Adolf már 1863ban felfedezte, s azóta is számos kutató gyűjtötte. A barlang küszöbét átlépve, a sziklafalakon és a földön már a bejárat közelében feltűnnek s onnét kezdve — a leghátsó üregeket kivéve —, csaknem az egész barlangban elterjedtek. Az egyedeik számában, azoknak fellépésében és elterjedésében az, évszakok váltakozása periodikus szaporulatot, illetőleg csökkenést nem idéz elő, s a barlang üregében minden fejlődési alakban egész éven át található. A Mánfai- ós a Melegmányi-barlangokban is elterjedt. 290. Daudebardia rufa pannonica Soós. — Az Abaligeti-barlangban a „Hajóágyúk" (247 m) és a „Kis dóm" (329—338 m) környékén, a mánfai „Kőlyuk"-ban az előcsarnok sziklafalam több példányát gyűjtöttem. Előfordul hazánk más barlangjaiban is. Az Aggtelekibarlangban fajrokona, a D. cavicola Soós él. 291. Vitrina pellucida O. F. Müll. — Mánfai-barlang. 292. Limax cinereo-niger Wolf. — Az Abaligeti-barlang vízgyűjtő ágának bejárata közelében, sziklarepedések között, valamint a mánfai forrásbarlang sziklafalán találták. 293. Árion circumscriptus «lohnst. — Abaligeti-barlang. 294. Monachoides inearnata O. F. Müll. — 295. Euomphalia strigella Drap. — 296. Heilioodonta obvoluta O. F. Müll. — 297. Cepaea vindobonensis Fér. — 298. Helix pomatia L. — Mind az öt legutolsó faj a mánfai „Kőlyuk" bejáratának sziklafalairól került elő. Halak — Pisces Korábbi időkiben a Mecsek barlangjaiból hal nem volt ismeretes. Abból a körülményből, hogy a patak folyásával szemben az Abaligeti-barlang mélyebb részeibe néha kacsák és libák úsztak, egyedül Myskowsky Emil adott kifejezést annak a gyanújának, hogy a barlangban hal, vagy Proteus él. Barlanglakó kétéltű azonban a hidrofaunából hiányzik és hal is csak egyetlen faj — a külszíni vizekben is élő — fcövicsík került elő. 299. Nemachilus barbatulus Günth. — Az Abaligeti-barlangban három példányát gyűjtöttem. Ezek közül kettőt mintegy 30 m mélyen a barlang bejárati szakaszából, egyet pedig a barlang végén elterülő „Tó'^ból hálóztam. A fcövicsíknak a barlangokban való elterjedése nem lehet meglepő, mert külszíni életében is a nappalt köveik alá rejtőzve tölti s csak este, illetőleg éjjel jár zsákmánya után. A barlangban kizárólag a kövek alatt élő bolharákok, örvényférgek, lárvák stb. szolgálhatnak táplálékául. Kétéltűek — Amphibia 300. Bombina bombina L. — A vereshasú unkának egyetlen példányát késő ősszel az Abaligeti-barlang bejárati szakaszában fogtam, hová nyilván téli álomra húzódott be. Emlősök — Mammalia A Mecsek barlangjaiban emlős faunáját csaknem kizárólag a denevérek képviselik. A harmincas években, a téli hónapokban még ezrével tanyáztak az Abaligeti-barlangban, számuk azonban a villanyvilágítás bevezetés