Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Kováts Valéria: A szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum története. Adalékok a szigetvári Zrínyi-kultusz múltjához

A SZIGETVÁRI MÚZEUM TÖRTÉNETE 243 tatás után reménytelen volt, hogy a múzeum újjáéled." — írja a titkár beszámoló jelentésében. Hosszú hónapok munkájával mégis sikerült a gyűjteményt valamennyire rendbe, s áttekinthetővé tenni. Kiderült, hogy igen sok tárgy eltűnt, megrongálódott, volt >lyan, amely tűz martalékává lett. Szerencsére a legjelentősebb darabok megmaradtak. Az Egyesület kilátástalan anyagi helyzetbe került. A tagok száma 70 főre esett. A habogni utáni inflációs időkben a tagdíjból semmire sem telt. Az új elöljáróság segítségével üvegezték be a törött vitrineket és tárlókat, hozták rendbe a helyiséget, a városházi zsúfoltságot pedig úgy oldották meg, hogy a község új vezetősége még egy kis helyiséget bocsátott a múzeum rendelkezésére, raktár céljára.

126 Az Egyesület 30 éves alapítási évfordulóján, 1947. szeptemberében, már készen állott a felfrissített kiállítás.

127 A felszabadulást követő idők következetes múzeumpolitikája röviden éreztette hatását. A Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége

1 tárgyalásokat folytatott a község elöljáróságával és a múzeummal, a múzeum nehéz helyzetének megoldására, Felmerült az a terv is, hogy a Közgyűjtemények Országos Felügyelősége közgyűjteménnyé nyilvánítja a múzeumot, de fenntartásáról az elöljáróságnak kell gondoskodni. Az elöljáróság eb^ be készséggel beleegyezett. Hosszas tárgyalások után a közöktatásügyi miniszter 1949. június 8-án közgyűjteménnyé nyilvánította, s mint közgyűjteményt, 1950ben állami kezelésbe vette a múzeumot. A gyűjtemény gyarapítása a háborút követő időkben nehezen indult meg. A múzeum filléres jövedelméből vásárlásra nem is gondolhatott. Ebben az időben a műkereskedelemben felbukkanó szigetvári, vagy Zrínyikkel kapcsolatos anyagról le kellett mondania. Fő feladat volt menteni, gyűjteni mindent, amit lehet, még abban az esetben is, ha az nem illeszkedett be teljesen a múzeum „profiljába". A háború után a szigetvári nyomda megszűnt, s így a múzeum egyik legfontosabb propaganda-eszköze, a sajtó, már nem állt rendelkezésére. Ennek ellenére a következetes gyűjtőmunka eredményeként tekintélyes mennyiségű, főleg helytörténeti vonatkozású és néprajzi tárgyi anyagot szereztek meg. A számottevő 126 1945—1950-ig terjedő időszak évi beszámoló jelentései alapján. 127 Magyar Nemzet 1947. IX. 21-i számában tudósítást ad az újonnan megnyílt kiállításról. levéltári anyag mellett az elhagyott Andrássy kastélyból az elpusztult gyűjteményből csak néhány helytörténeti vonatkozású tárgyat és levéltári anyagot sikerült megmenteni. Köztük a Czindery levéltár töredékét, a hős Zrínyi saját kézzel írt levelét, Zrínyi Péter és Miklós aláírású okiratokat. A múzeum birtokába került Szentegátról az 1700-as évek elején készült térképgyűjtemény, 20 kötetnyi iratcsomóval, és 51 kötet gazdasági feljegyzéssel, amelyek Szigetvár környékére vonatkozó rendkívül becses település és gazdaságtörténeti anyagot őrzött; meg. A múzeumiban helyezték el a düledező görögkeleti templom ikon) anyagát, amelyben több XVIII. sz.-i jószínvonalú művészi alkotás is akadt. Salamon Béla gyógyszerész a. szigetvári Salamon-féle gyógyszertár XIX. sz, elejéről való gyógyszerészeti felszerelését a múzeumnak ajándékozta, A kiállítás elfoglalta a múzeumnak mindkét helyiségét:, s így a múzeum nem, rendezhetett időszaki kiállításokat. Mégis az egész országban megrendezett 48-as centennáris kiállítások sorozatából Szigetvár sem. akart lemaradni.

128 A község vezetői úgy segítettek a helyiségproblémán, hogy a kiállítás időtartamára felajánlották a „városháza" tanácstermét. A. múzeumi anyagból válogatott, valamint a község lakosságától begyűjtött tárgyak sokasága nagy látogatottságot biztosított az 1948. március 15-én megnyílt kiállításának,

129 Ennek tulajdonítható, hogy a kiállítás lebontása után a község vezetői az- ideiglenesen ismét, raktárba került 48-as anyagnak állandó bemutatására, a múzeumi helyiségek mellett még egy szobát bocsátott a rendelkezésre, amelyben 1948. október 24én megnyílt a 48—49-es küzdelmeket bemutató állandó emlékkiállítás. A háború után újjárendezett gyűjteményt 1947-ben 152 személy és 2 iskola tanulói látogatták meg. A látogatók száma 1949-ben 128 Magának Szigetvárnak az 1948-as esztendő három évfordulót jelentett: 1848-ban volt 250 éves éfvordulója annak, hogy Caraffa Bonifác I. Lipót megbízásából rendezte Szigetvár jogi és közigazgatási helyzetét, A városi szabályzat önkormányzatot biztosított és kisebb királyi haszonéi vezetek jogát, melyek a királyvárosok szabadalmának feleltek meg. Mindezeket 1748-ban Mária Terézia szüntette meg, ugyanis eladta a katonaság ellátására használt szigetvári földeket és javadalmakat. Ez időtől fogva vette kezdetét az a több évtizedeken át folytatott harc, amelyet a „szabadalmas város" földesurával vívtak, az 1698-ban megszerzett jogokért, a jobbágysorsba jutás ellen. Végül is a hoszszú küzdelemnek gyümölcsét 1848. hozta meg Szigetvárnak; rendezett tanácsú város lett. 129 Somogyi Hírlap 1948. III. 26. leírja a centennáris kiállítást. 16*