Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Kováts Valéria: A szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum története. Adalékok a szigetvári Zrínyi-kultusz múltjához

244 KOVÁTS VALÉRIA 1046 főre emelkedett. 1948-tól kezdődően használatban lévő látogatójegyeik pontos szá­mot adtak az érdeklődőikről. A háború után a kis taglétszámú egyesület egyre inkább csak névleg működött. Tevé­kenysége úgyszólván a szeptemberi Zrínyi üpnepség szervezésére szorítkozott, a múzeum­mal a kapcsolatot jóformán teljesen elveszr tették. A múzeumügy néhány lelkes múzeum­barát és Salamon Béla egyesületi titkár ügyévé zsugorodott, végül 1950-ben az egye­sület működését; teljesen beszüntette. 130 A Zrínyi Miklós Múzeum 1950-ben tör­tént államosításakor közvetlenül a Múzeu­mok és Műemlékek Országos Központjának, ennek átszervezése után a Népművelési Mi­nisztérium Múzeumi Főosztályának irányítása alá került. 131 Az államosításkor a kiállítás, valamint a gyűjtemény rendezett állapotban került az állami kézbe. A gyűjtemény kezelését to^­vábbra is Salamon Béla végezte 1 , tisztelet­díjas múzeumvezetői minőségben 1951. de­cemberéig, Szigetvárról való elköltözéséig. Az új, szintén mellékhivatáisú múzeumvezető feladata áz ötvenes évek közepéig a gyűjte­mény megóvására szorítkozott. Sajnálatos módon ez a személyi változás éppen akkor következett be, amikor a múzeum küzdelmes sorsa ismét válságba fordult, az akkori min­dent egyszerre megvalósítani akaró kultúr­politika sodrába került. A községi tanács épületében lévő múzeum már a modern muzeológiai követelmények­nek, de a tágabb értelemben vett népműve­lési céloknak sem tudott megfelelni. „Jelen­leg a 3 szobában lévő kiállítás — inkább raktár — és egy parányi raktár az összes férőhely, nagyobb csoportot nem is lehet be­bocsátani. Még iroda sincs" — írja Salamon Béla. 132 Ezen az állapoton a helyi szervek, valamint a múzeum felügyeleti hatósága, a Múzeumok és. Műemlékek Országos Központ­ja más-más adminisztratív megoldással kí­vántak segíteni, nem találván közös megol­dást. A múzeum, elhelyezésének kérdése a helyi szerveik számára: azért is fontos volt, mert helyiségeit lakás célokra igénybe akar­ták venni. Az első kínálkozó megoldásba a МОК látatlanul belement, s a múzeumi cé­lokra teljesen alkalmatlan, volt ferences 130 I960. XI. 3-án a belügyminiszter az 5633— 282/2 számú átiratában az 1938. XVII. tv. ill. 7330/ 1946. M. E. sz. rendelet alapján az egyesületet fel­oszlatta. 131 1950. 29. sz. törvényerejű rendelet. 132 A zrínyi Miklós Múzeum (ezután ZMM) 76/ 1951. június 3-i jelentése a Múzeumok és Műemlé­kek Országos Központjának (ezentúl МОК). rendház átvételét jóváhagyta, sőt az ittlévő, más ferences kolostorokból is idehordott könyveket is átadták a múzeumnak. Mindez csak tehertétel volt, de nem végleges meg­oldás annál is inkább, mert mialatt az épület rendbehozatalára, vonatkozó tárgyalások foly­tak, az üresen álló épületbe megkezdték a lakók költöztetését. A sok huzavona egyre inkább késleltette 1 az aktív múzeumi élet megindulását, s az elhelyezés tarthatatlansá­ga megbénította az egységes belső múzeumi rend kialakítását. A kb. 5000 darabból álló, nagyrészt egyházi jellegű, ömlesztett álla­potban lévő könyvtömeg átnézése, válogatása is hosszú ideig tartó munkát igényelt és: en­nek eredményeként alig akadt 250—300 da­rab, ami a. múzeumi könyvtár gyarapításánál számba jöhetett volna. Végül is а МОК meg­győződött arról, hogy a sok kis cellából álló, egyemeletes barokk kolostor múzeum elhe­lyezésére nem, alkalmas, ezért 1951-ben megkezdték a, tárgyalásokat a várban lévő volt Andrássy kastély megszerzésére. 133 Ez a cél — sok nehézség leküzdésével — sürgető­jévé vált a szigetvári vár-kérdés megoldásá­nak. A vár sorsa ugyanis a felszabadulás után jó időre bizonytalanná vált. 1945-ben a grófi családtól elhagyott kastélyt és várat a leg­különbözőbb intézmények foglalták el, hosz­szabb-rövidebb időre. 1945-ban a dzsámiból katonai kórház lett, majd állami gazdasági központ, utóbb a rendőrség vette igénybe, majd a helyi Fűztermelő Vállalat rendezke­dett be falai között, utoljára a földgátak pin­céit utalták ki a helyi Konzervgyárnak. 134 133 A volt ferences rendház múzeumi célra törté­nő megszerzésével kapcsolatos iratok: Közületeket Elhelyező Bizottság 11000/1951. sz. 1951. március 10-i határozata. — ZMM 1951. április l.-i jegyző­könyve. — Szigetvár községi tanács 161(3—3)1951. sz. jegyzőkönyve, 1951. április 1-én — ZMM 85/1951. sz. 1951. május 15-i átirata a Baranya Megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottságához — 90/1951. sz. 1951. május 18-i és 81/1951. sz. június 1-i értesítése a МОК részére. — А МОК 75201/1951. sz. 1961 június 13-i leirata. — А МОК 1951. szeptember 5-i táv­irati értesítése. A ferences rendházak könyvtárának megszerzésével kapcsolatos iratok: а МОК 12585/ 1950. sz. 1950. október 29-i leirata, — a ZMM 29/ 1950. sz. 1950. november 5-i értesítése а МОК ré­szére, — 36/1951. sz. 1951. március 23-i értesítés Vargha Károly főiskolai tanár' részére. — Az Orszá­gos Könyvtári Központ kiküldöttjének átvételi elis­mervénye 1952. április 22-ről. 134 A vár igénybevételére vonatkozóan Papp Ist­ván volt szigetvári községi tanácselnök szóbeli köz­lését használtam fel, amelyért ezúton mondok kö­szönetet. A Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya (ezentúl Népműv. Min. Múz. Fob.) 8631 —1944/1953. sz. 1953. május 7-i leiratában értesítette a szigetvári Konzervgyárat, hogy a pincehelyiségek felhasználásához a minisztérium hozzájárul.

Next

/
Thumbnails
Contents