Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Gebhardt Antal: A Mecsek hegység barlangjainak biológiai vizsgálata

20 GEBHARDT ANTAL Stalaktit és Stalagmit találkozása (Abaligeti barlang) Egy részük a hűvös, világos zóna lakója, melyet a szabadban élő fajok nyilván biológiai okokból (alacsony hőmérséklet, kedve^ zőbb áttelelés lehetősége stb.) keresnek fel, ahonnét alkalmas pillanatban szárnyra kelve —, könnyen a külszínre jutnaiK. Más részük azonban állandóan a sötét zónában él s átalakulásuk is ott következik be. A Mecsek barlangjainak Diptera-faunáját Thalhammer János határozta meg. 168. Macrocera fasciata Meig. — A mánfai „Kőlyuk" bejáratának sziklafalain. 169. Zelmira sp. ? — Az Abaligeti-barlangban 30 m mélységben szikláról. 170. Rhymosia domestica Meig. — 171. Rh. lundstroemi Dzied. — 172. Rh. coninexa Wimn, — Mindhárom, faj a MánfaiHbarlangbóíl került elő. A legutóbbi fajt a kiáradt barlangi patak vizéből hálóztam. 173. Phrania sp. ? — Abaligeti-barlang. 174. Fungivora albanensis Lengersdorf. — Abaligeti-barlang: „Pisai ferdetorony". 175. Limnobia (Limonia) nubeculosa Meig. — Az Abaligeti-barlang bal oldali mellékágáig terjedő bejárati szakaszában, a Culex (Aedes) nemorosus Meig. társaságában sziklafalakon elszórtan fordulnak elő. 176. Eristolomia tenax L. — A mánfai „Kőlyuk"-ban telel át. 177. Calliphora erythroeephala Meig. — 178. Hydraena dentipes Fb. — Mindkét faj a Mánfai-foarlangban él. 179. Culex (Aedes) nemorosus Meig. — A szúnyogoknak ez a faja az Abaligeti-barlang bejáratának sziklafalait mintegy 40 m mélységig időnként — főleg az őszi és téli hónapokban —, nagy tömegekben lepi el. A belső üregekben sose fordul elő. 180. C. modestus Ficalbi. — A Mánfai-foarlang alsó és felső bejáratának szikláin minden évszakban nagy számban gyűlnek össze. 181. Chironomus sp. ? — Mánfai „Kőlyuk". 182. Metrioenemus pallidulus Meig. — Abaligeti-barlang. 183. Sciara (Licoria) annulata Meig. — Mindkét barlangban előfordul. 184. S. humeralis Zett, — 185. S. pulicaria Zett. — 186. S. umbratica Zett. — Az Abaligetibarlang mélyebben fekvő részeiben egész éven át gyűjthető. 187. Phom (Trlphleba) trinervis Bed. 188. Pseudostenophora antricola Schnitz. — Az Abialigeti-bairlangban mindkét faj rendkívül elterjedt s a bejárattól annak végéig korhadó szerves maradványokon — elsősorban denevérguanón —, nagy számban él. 189. Aphiochaeta (Megaselia) rufipes Meig. — Előfordulása az előző két fajéval egyezik, de azoknál jelentékenyen ritkább, 190. Bor borús niger Meig. — Abaligetibarlang: „Karthago romjai", „Kis dóm", „Függöny". Mánfai „Kőlyuk" belső üregei. 191. B. suiliorum Bol. Desv. — Mindkét barlang bejáratának sziklafalain található. 192. B. (Sphaerocera) equinus Fel. — „Törökpince" bejárati szakaszában. 193. B. (Sphaerocera) nitidus Meig. — A Mánfai-barlangban humusszal kevert fahordalékból rostáltam. 194. B. (Sphaerocera) vitripennis Meig. — A mánfai „Kőlyuk" belső üregeiben denevérguanón él. 195. Olina (Sphaeracera) subsultans Fb. — Az Abaligeti-barlangban kizárólag annak előcsarnokában, sziklafalakon fordul elő, honnét a nyári hónapokban nagy számban gyűjthető. 196. Pollenia rudas Fb. —