Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Gebhardt Antal: A Mecsek hegység barlangjainak biológiai vizsgálata

A MECSEKI BARLANGOK BIOLÓGIÁJA 21 197. Phannia paliida Fb. — 198. Ophyra anthrax Meig. — A nyári aszpektusban mindhárom faj az Abaligeti-barlang bejáratának sziklafalait lepi el. 199. Leptooera (Colinella) limosa FII. — A ,,Törökpince" sikátorának oldalfalain. 200. L. (Colinella) sp. ? — Az Abaligetibarlang bal oldalágának végén elhelyezett csapdával gyűjtöttem. 201. L. (Oipacifrons) coxata Stenk. — Az Abaligeti-barlang belső üregeiben („Függöny"), valamint a barlang vízgyűjtő ágában egyaránt előfordul. 202. L. (Scotoplhilella) crassimana Halld. — Mindkét barlang lakója. Az Abaligetíi-barlang hátsó szakaszaiban („Kis dóm", „Tó", jobb oldalág stb.) legjobban elterjedt Dipterafaj. Tömegesen sajttal csalizott csapdával gyűjthető. 203. L. (Scot.) silvatica Meig. — A mecseki barlangok előüregeinek leggyakoribb lakója, hol a sziklafalakat lepá el. 204. L. (Scot.) herniate. Duda. — Az Abaligeti-barlang leghátsó üregeiben, a jobb oldali mellékágban és a „Pisai ferde torony"nál elhelyezett csapdákban találtam. 205. L. (Scot.) czizefci Duda. — Abaligetibarlang: bal oldalág. 206. L. (Scot.) schmitzi Duda. — A Mecsek mindkét barlangjában fakorhadékon él. 207. L. (Scot.) ochripes Meig. — 208. L. (Scot.) flavioeps Zett. — Abaligetibarlang. 209. L. (Scot.) heteroneura Halid. — 210. L. (Scot.) liliputana Rond. — A mánfaá „Kőlyuk" felső ágában mindkét fajt sajttal csalizott csapdával gyűjtöttem. 211. L. (Scot.) mirabilis Col. — A Mánfaibarlang előcsarnokában humusszal kevert korhadékból rostáltam. 212. Trachipella leueoptera Halid. — 213. T. coprina Duda. — Az utóbbi két faj előfordulása az előzőével egyezik. 214. Dryomyza anilis Fali. — A Mánfai alsó barlang sziklafalán terjedt el. 215. Acantholeria cineraria Lv. — A mánfai „Kőlyuk" pitvarában. 216. Tephrochlamys rufiventris Meig. — Ugyanott. 217. Helomyza (Blepharoptera) ser rata L. — A Mecsek barlangjainak bejárati sziklafa^ lain csaknem egész éven át található, a 40 méternél mélyebbre nyúló üregekbe azonban nem hatol. Egész Európában — sőt ÉszakAmerikában is — elterjedt barlangkedvelő faj. 218. Madiza glabra FII. —• Abaliget: „Pisai ferde torony". 219. Penicillidia conspicua Speis. — Ügy ez mint a következő faj a Miniopterus schreibersii Kuhl. denevér élősködője. Mindkét barlangban elterjedt. 220. Nycteribia vexata Westw. — Csak a mánfai „Kőlyuk"-ban fordul elő. 221. N. blasái Kolen, —' Az Abaligeti-barlangban a Myotis daubentonii Leisl. denevér parazitája. 222. N. schmidli Schiner. — Ugyancsak a Myotis daubentonii Leisl. denevéren él. Rajta kívül ismert gazdaállatai nálunk a Miniopterus schreibersii Natt. és я Myotis oxygnathus Bork, denevérfajok. 223. N. biarticulata Herrn. — Bokor Elemér ugyancsak az Aibaligieti-barlangíban elterjedt Rhinoloiphus hipposideros Bechst. denevérről gyűjtötte. 224. Hippobosca equina L. — Egyetlen példányát a „Török-pince" vízgyűjtő ág bejáratálban fogtam. Lepkék — Lepidoptera Vagy véletlenül, vagy a nagy meleg elől bújva, illetőleg téli álomra húzódnak, a barlangok előüregeibe. 225. Vanessa io L. — Minthogy úgy az Abaligeti-barlang vízgyűjtő ágának, mint a mánfai „Kőlyuk" pitvarának sziklafalán a nyári és a kora őszi hónapokban számos példányát gyűjtöttem. —, feltételezhető, hogy a barlangok előüregeit az árnyékos, hűvös klíma miatt keresi fel. 226. Sooliopteryx libatryx L. — Ez az országszerte gyakori éjjeli lepke az őszi hónapokban vonul téli álomra a barlangok bejárati nyílásaiba, ahol a sziklafalakra és azok repedéseibe telepszik. Egyes példányait .az őszi hónapokban az Abaligeti-barlang bejáratától 20 m távolságban a folyosó mennyezetéről gyűjtöttem. A Mánfai-barlangban is előfordul. 227. Triphosa dubitata L. — Az előbbi faj társaságában szórványosan él. A két utóbbi lepkefaj hazánk és Európa más barlangjaiból is előkerült. 228. Euplocamus anthracinalis Se. — Ennek a nem egészen közönséges apró lepkének hernyója a külszínen fakorhadékban, él, s kifejlődve május 20—25-e között repül. A lepkét a mánfai „Kőlyuk"-ban a bejárattól mintegy 15 m távolságban sziklafalról gyűjtöttem.