Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Petrovich Ede: A pécsi Káptalani Levéltár épületének története

198 PETROVICH EDE vagy csak annak körvonalait utánozza. Másrészt bizonyos, hogy a boltíves átjáró északi oldalán látható quaderek nem egy itt állott korábbi épület maradványai, legfeljebb a Szathmári-palota déli kapuja másodlagos elAdatok hiányában nem lehet pontosan megállapítani az építkezés befejezésének idejét. Annyi bizonyos, hogy nem 1787-ben indult meg a munka, amint azt Aigl megjegyzéséből gondolni lehetne.

61 Az azonban valószínű, hogy 1787-ben készen állott az épület a székesegyházzal összekötő emeletes átjáróval együtt. Az építkezés anyagi oldalát megvilágosító iratok közül a Káptalani Levéltár Muta^ tója három aktát sorol föl: Krammer és Sartori 1—1 költségvetését és Eszterházy püspök megjegyzéseit. Azonban a két utóbbi irat ma már nem, volt föllelhető, Krammer költségvetésiének nincs dátuma, bár a mutató szerint mind a három akta 1782-ben íródott. Eldöntetlen azonban, hogy e költségvetés

62 kinek a tervére' vonatkozik, Sartoriéra-e vagy Krammeréra, A végösszeg: 26 919 frt megközelíti az 1782. április 17-én közölt 27 483 frt összeget, amiből az következik, hogy ez a költégvetés már az új, tehát a toronytól független épületet tartja szem előtt. 4. A plébániához Későbbi évek során az épület két változtatáson esett át: 1. 1794-ben függesztették hozzá délről a mai plébániaházat, Fölsinger Mátyás vezetése mellett. 2. A székesegyház nagy restaurálása kapcsán a toronyból leszerelt óra elhelyezésére alakították ki a középrizalit fölé a harangfülkés oromzatot. Egyidejűleg

1 megszüntették a levéltárosi lakás, külön bejáratát, a hozzá vezető lépcsőkkel együtt. Helyette a főbejárat mellett az egyik ablakból ajtót nyitottak és így kapta az épület a széles lépcsőjű mai kettős kapuját. Az épület 1800. évi teljes befejezése lehetőséget nyújtott, a székesegyház előtti tér rendezésére. A levéltár épülete magával vonta a keleti várfal, a plébánialak a délkeleti barbakán lebontását. S.ziepessy püspök 1819ben megszüntette' a déli várárok fölött húzódó csapóhidat, lehordatta a Hampó-féle nagy tornyot és a várárkot betemetve a várfaltól délre' eső területet a város közönségének sétatérül ajándékozta,

63 Ekkor létesült a mai obeliszkek vonalán húzódó partvédő fal, mindkét belső végén 1—1 szoborral és a szobrok között elnyúló, 30 lépés hosszú lépcső, két oldalán 1—1 rézsűs kocsifeljáróval (14. sz. kép). Ez a lépesőzet 1852-ben szűnt meg;.

60 A levéltár kialakításánál két férfi nevével találkozunk legsűrűbben: Krammer Jánossal és Sartori Antal Józseffel. Krammer neve nem itt bukkan föl először a pécsi építkezéseknél, Goszitonyi szerint a domonkosok Király utcai templomát „Krammer János fejezte be, aki 1768-ban kötött szerződést a domonkosokkal a templom részletes átépítésére, főként a bejárati részt illetőleg, majd 1780-ban a torony terveit és költségvetését készítette el a korabeli copf stílus jegyében. 1777 körül fölmérte és megrajzolta a városfalakat Duplateirrel és Petz Mátyással együtt. 1774-ben pedig elkészítette az akkor jezsuita birtokban levő építmények rajzait, mint a mai népiskola helyén állt régi rendház, a Baranya megyei Múzeum magját alkotó jezsuita iskola, valamint az új rendház és gimnázium felmérési terveit."

64 E felsorolást a magunk részéiről a pécsi papírmalom rajzaival egészítjük ki. Gosztonyi adatai sejtetik, hogy kiváló szakemberrel állunk szemben. A levéltárral kapcsolatos tevékenysége is arról tanúskodik, 12. Sartori: Kerti kerítés