Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Petrovich Ede: A pécsi Káptalani Levéltár épületének története

A KÁPTALAN LEVÉLTÁR ÉPÜLETE 199 13. Részlet Fridrich von Vietinghoff rajzából. 1830. hogy sokoldalú, önálló építész is volt. Kérdés azonban, hogy ezek a tervek Krammer egyéni munkái-e, vagy pedig Sartori sugalmazására, esetleg az ő utasítására jöttek létre? A tervek ugyanis kettő kivételével mind Krammer nevével vaonak szignálva, de az utolsón Sartori aláírása, a többieknek stílusa a sok szoborral együtt inkább azt valószínűsíti, hogy itt Krammer csak műszaki rajzolója volt az átmenetileg Pécsett tartózkodó Sartorinak. Talán ez az oka, hogy a káptalani jegyzőkönyvök Krammert mindig magister murarriorum-nak, kőművesmesternek nevezik és sohasem artíhitectus-nak, építésznek. Ha azonban, Krammer csak rajzolója volt Sartorinak, akkor nem az ő alkotása az a két kerti kerítés sem:, melyeiket a 11. és a 12. ez. képünk mutat be. Az itt látható szobrok ugyanis az 5. és 9. számú képeikein látható szobroknak édestestvérei és ezért inkább Sartori szerzőségére utalnak. Viszont azt sem lehet Krammer megítélésénél figyelmen kívül hagyni, hogy a levéltárral kapcsolatosan önálló tervvel állott elő és volt olyan idő, amikor Sartorival szemben az ő terve állott közelebb a kivitelezéshez. Ha kőművesmester is volt, az átlagot messzire túlhaladta. Tragédiája, hogy fiatalon, 40 éves korában halt meg, a. pécsi építkezések nagy veszteségére.

65 Sartori Antal József neve főként; a külföldi szakirodalomban ismeretes, ott sem minden homály és ellentmondás nélkül. Wurzbach például két Sartorit ismer részletesebb sze^ mélyi adatok nélkül.

66 Thieme-Becker csak a déltiroli Sartorit ismeri és ennek tulajdo^nítja a pécsi oltárokat is.

67 Nálunk legújabban Aggházy Mária nyilatkozott e kérdésben és szerinte a Magyarországon dolgozó Sartori nem azonos a külföldön Giuseppe Antonio Sartori néven ismeirt szobrásszal.

68 A. magunk részéről, korábbi véleményünkkel szemben,

69 készségesen elismerjük, hogy hazánkban a XVIII. század végén két, majdnem azonos nevű Sartori dolgozott: Sartori József, és Sartori Antal József. Az előbbi a jelek szerint Pozsonyban élt az 1760—1786. éveikben és ott a Szenthároimszág-szoforon, majd pedig Majkon (Komárom, megye) a kamalduliaknál dolgozott. Az utóbbi, aki magát SaccoHból (Déltirol) valónak vallotta és aki főként Déltirolban tevékenykedett, 1778. körül Bécsből Pécsre jött és itt készítette el a székesegyház két oltárát. És ő volt az, aki a pápai plébánia-templom számára is benyújtotta terveit, két nagyobb szobor és 6