Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Petrovich Ede: A pécsi Káptalani Levéltár épületének története

A KÁPTALAN LEVÉLTÁR ÉPÜLETE 197 A végleges terv 1783. október 29-én nyert jóváhagyást.

58 Erről azonban semmiféle terv nem maradt fenn. Jelek szerint az újjáépítés 1784. tavaszán megindult;, októberben sor került az ablakokra szánt kosarak tervének megbeszélésére, melyeket a káptalan túl díszesnek tartott és elvetett.

59 Mégis később díszes kosárablakok kerültek az épületre, melyeket 1852-ben szereltek le. Bár a rostélyok anyagát vaskapu készítésére szánták,

60 tudtunkkal néhányat a ferencesek vettek meg és szerelték föl zárdájukra. Nyitott kérdés maradt mindeddig, mi történt a helyszínen álló várfalakkal. Lerombolták-e őket teljesen, vagy pedig alapul szolgálnak a mai épület alatt? Felhasználásuk mellett szólnak a következő megfontolások; 1. Madas József mérnök fölvételi rajza szerint (10. sz. kép) a mai épület pontosan olyan széles, mint amilyen széles a várfal és a várárok fala közti távolság. 2. Gosztonyi nemcsak az alagútban, a boltíves átjáróban, érzékeltette

1 a pince bejáratát, hanem az épület nyugati előreugró falsíkján is a két déli ablak alatti falat, melynek építési technikája nyilvánvalóan elüt az épület többi részéről, 3. Az írásos emiékek is azt a benyomásjt keltik, hogy a régi vaskos falakat alapul felhasználták: Batschek sem utasította el magától ezt a gondolatot, a kőművesmesternek kiadott utasítások 1782-ben épp úgy, mint 1795-ben, a plébánia rész hozzáépítése idején, arról szólnak, hogy a lehetőség szerint a régi falakra kerüljön az új épület. A kérdés eldöntése végett Madas József mérnök a méretek pontos átszámítása után beleszerkesztette Heirmanng térképébe a levéltár jelenlegi alaprajzát (10. sa kép). Munkájának eredményeként megállapítható, hogy a régi várfal nem alkotja az épület fundamentumait, mert ez esetben a várfal nagyon megközelítette volna a székesegyház főapsisát. De kiderült az is, hogy Hermanng térképe ezen a ponton sem megbízható. (Északon a, váron Hermanng 3 bástyát tüntet föl, pedig csak kettő van; az északkeleti sarokbástyánál kiinduló városfal nem. délkeleti irányt vesz föl, hanem északkeletit; a székesegyház hossza a két torony között nem 64 méter, hanem csak 61,70 m.) Ezért eldöntetlen maradt továbbra is a kérdés, a mai kioszk a délkeleti barbakán alapfalaira van-e építve, 11. Sartori; Kerti kerítés