Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)
Petrovich Ede: A pécsi Káptalani Levéltár épületének története
A KÁPTALAN LEVÉLTÁR ÉPÜLETE 185 paucis ahhinc annis turri templi in parte eius meridionali adhaerebant atque ad ortum spectabant, nunc autem, ut alteri aedificio locum darent, funditus eruta sunt, ab Eodem constructas fuisse. 25 Hogy miire terjedt ki Szathmári tevékenysége, arról előzőleg már szó esett. Itt csak azt kell még hozzáfűznünk, hogy ez az új építkezés láthatólag összefügg a várba bevezető kaputorony és bejárat kialakításával, mely még Zsigmond püspök alatt 1498. körül (lásd a címeres követ a Kőtárban) esetleg Kinizsi szorgalmazására történt. Hermanng rajza, valamint az 1752. évi leírás szerint a várba korábban a mai kioszk körül állott bástyán keresztül lehetett bemenni. Hermámig ugyanis ezt írja ennél a bástyánál: 18. veteres introitus (régi bejárat). (Ezért lehetett ennek a bástyának olyan hosszú nyaka!) Még világosabb az 1752. évi leírás: A városból a várba Zsigmond püspök előtt a délikeleti sarkon vezetett a bejárat, melynek nyomai még ma is láthatók. Zsigmond püspök 1498нЬап a bejáratot áthelyezte a déli Oldalra, miután itt egy hatalmas és díszes tornyot emelkedett 5 . A bejárat áthelyezése 1 következtében Szathmári dél felé meghosszabbíthatta az eddigi épületet, tekintve a szintkülönbséget, esetleg alagsori megoldással. Tény ugyanis, hogy csak így lehetett ez az épület 40 m hosszú. Valóban, az 1687. évi tollrajz épp úgy, mint Hauy térképe 1 , egy toldaléképületet jelez ezen a helyen. Igaz ugyan, hogy az emelet még jobban elnyomta a székesegyház déli homlokzatai, azonban esztétikai szempontokra ebben a vonatkozásban akkor még nem lehettek tekintettel. Ellenben az emelet révén csak megerősödött a keleti várfal biztonsága; és az épület jobban harmonizált a tér nyugati oldalán álló püspöki palotával, mely akkor még szintén egy emeletes volt, eltekintve a délkeleti sarkán álló toronytól. Talán éppen ez a torony indokolta azt, hogy Szatmári az általa emelt épület déli oromzata fölé szokatlanul fölmagasodó oromfalat épített. Ez a szempont megerősíti Holub József professzor véleményét, hogy az 1543. és 1605. között készült pecséten a várkapu fölött látszó háromszög nem a kaputorony teteje 1 , hanem a Szathmári palota déli oromfala. A háromszögben mutatkozó két görög betű: A és О talán utalás az épület egykori iskola jellegére. 26 Űj problémaként jelentkezik a kérdés: milyen célra építette ki Szaithmári ezt az épületet? Szőnyi kápolnára és könyvtárra gondolt: „A székesegyház délkeleti tornyához (Szathmári) egy épületet toldott hozzá, melynek kettős rendeltetése volt: kápolnául és könyvtárul szolgált. Egyesítve volt ebben, ha szabad így szólnom, Vitéz Jánosnak az esztergomi Szent Adalbert székesegyházhoz épített könyvtára és Bakócz Tamásnak ma is fennálló kápolnája. Renaissance stílusban épült, amint két ablakkerete bizonyítja." 27 Ami a könyvtárat illeti, Szőnyi véleménye e kérdésben nagyon indokolt. Szathmári könyvtárat alapító tevékenységlének Pécsett voltaik előzményei. Ismeretes, hogy Janus Pannoniusnäk (1459—72.) volt saját könyvtára. Hántó György pécsi nagyprépostról pedig azt írja Vespasiano Bistucci, velencei könyvkereskedő, hogy több mint 300 kötetből álló könyvtárt szervezett önálló könyvtárosi állással. 28 Ha tekintetbe vesszük továbbá, hogy a földszinten két kápolna, a középkori és a Móricz-kápolna állt, a középen pedig az emeletre vezető lépcsőháznak kellett helyet foglalnia, a könyvtártermet csakis az emeleten tudjuk elképzelni. Ha ezenkívül szem előtt tartjuk a XVIII. századi tradíciót, hogy ez épületben helyet kapott a kanonöki, szentszéki tanácsterem, káptalani levéltár és egyéb kisebb helyiség, akikor már választ kapunk a kérdésre, miért tartotta szükségesnek Szathmári ez épület kiegészítését. Szőnyinek a kápolnára vonatkozó megjegyzését azonban el kell ejtenünk, mert Szőnyi, nem isimerve a vonatkozó homlokzati rajzot és nem gondolva arra, hogy az épület emeletes volt, nyilvánvaló tévedésbe esett és az egész komplexumot reneszánszkori alkotásnak tartotta. Mindenek előtt erősen kétségbe vonjuk Szathmári kápolnaiépítő tevékenységét. Bár Esztergomban ez idő tájt épült föl a Bakóczkápolna, a reneszánsz nem volt a kápolnaépítés kora. A székesegyház körüli kápolnák felsorolásánál láttuk, hogy Smthmári előtte területen volt elég kápolna. Az inkább irodalom-kedvelő Szathmári alig szaporíthatta a kápolnák számát. Amint a középkori kápolna mutatja, ezen a téren inkább conservait, mint újat alkotott. Szőnyi főiérve, az a gyanú, hogy itt állt valaha a Szathmári által emelt pasztofórium, megdől azon a tényen, hogy sikerült olyan írásos bizonyítékokra bukkanni, melyek fényt vetnek a pasztofórium eredeti és hozzá méltó helyére, a székesegyház főapszisában. A pasztofórium helyére 1 vonatkozólag, Szőnyi ugyanis a következőket írja: „Eredeti helyére nézve annyit biztosan állíthatunk, hogy nem a Corpus Christi kápolnában állt, oda
