Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Gebhardt Antal: A Mecsek hegység barlangjainak biológiai vizsgálata

16 GÉBHARDT ANT1ÁL csak a mániái „Kőlyuk"-ban él, de nem fakorhadéfcban, hanem a bejárat sziklafalai alatt összegyűlt humuszban. Lábaspotrohú rovarok — Diplura A legkezdetlegesebb szervezetű, szárnytalan, vak rovarok. A következő rendbe tartozó ugróvillásokkal együtt összefoglaló nevük: ős- vagy alsóbbrendű rovarok. 73. Campodea grassii Silv. — Olasz- és Franciaországban, valamint Tuniszban a talajban és kövek alatt elterjedt faj, mely barlangokból korábban ismeretlen volt. 74. С staphylinus Westw. — Mindkét faj a. mánfai „Kőlyuk"-ban él, de a Mecsek erdőiben, földbe ágyazott kövek alatt is elég gyakori. Ugróvillás rovarok — Collembola A Mecsek barlangjaiban az ugróvillás rovarok bár fajszámban szegény, de egyedekben annál gazdagabb faunát tárnak elénk. Denevérguanóban, fakorhadékon, gombán és egyéb organikus anyagokon élnek s az év minden szakában gyűjthetők. 75. Hypogastrura cavicola Börner — Európa számos barlangjából ismert faj, melyet a Mánfiai-barlang legbelső üregében mélyen földbeágyazott, korhadó gerendadarabról gyűjtöttem. 76. H. armata Nicol. — Ez az egész földön elterjedt faj az Abaligeti-barlangban is él. A föld felszínén helyenként olyan tömegben jelenhet meg, hogy a gazdasági növényzetre kártevő lehet. 77. Oxychiurus fimetarius L. — Ugyancsak az Abaligeti barlang lakója. Elterjedéséből ítélve kozmopolita faj, mert nemcsak Európában és Észak-Amerikában, hanem Afrikában és Szumatrán is megtalálható. Európának más barlangjaiból is ismeretes. 78. O. sibiricus Tullb. — Kevésbé elterjedt faj, melyet a mánfai „Kőlyuk" pitvarában összegyűlt, korhadó iombhulladékból ismételten nagy példányszámban rostáltam. 79. O. armatus Tullb. —- Ez a meglehetősen közönséges faj ugyancsak a Mánfai-foarlangban, az előbbi faj társaságában él. 80. Heteromurus nitidus (Tempi.) Abs. — Közép-Európa barlangjainak egyik leggyakoribb Collembola faja, amely a felszínen is mindenütt közönséges. A Mecsek mindkét barlangjában földdel kevert fakorhadékban minden évszakban nagyon gyakori. Az Abaligeti-barlangban a törzsfajon kívül még négy változata is előfordul. 81. H. nitidus Abs. v. principalis Stach. 82. H. nitidus Abs. v. margaritarius Abs. — Ez a változat a Kárpát-medencében az Aggteleki-, Solymári-, Szelestei (Gömör m.) és a Hárshegyi-barlangokban is előfordul. 83. H. nitidus Abs. v. ocellata Stach. — 84. H. nitidus Abs. v. paueidentatus Stach. — Mindkét változat a törzsfaj között található. Utóbbi nemcsak barlangokban, hanem a felszínen is előfordul. (Mecsek: Szuadó-völgy.) 85. Lepidocyrtus curvicoliis Bourl. — Az Abaligeti-barlangban él. Egész Európában — sőt Tuniszban is — elterjedt fáj, melyet úgy barlangokban (Aggtelek, Tapolca), mint azokon kívül is (Vác, Óbuda, Simontornya, Kecskemiét, Arad, Déva, Eperjes, stb.) számos helyen gyűjtöttek. 86. L. cyaneus v. assimilis Reut, — A mánfai „ Kőlyuk"-ba szél által behordott korhadó lombhulladékban fordul elő. 87. Neelus murinus Fols. — Ezt az Abaligeti-barlangban elterjedt fajt Massachusettsben (Észak-Amerika) kerti melegházban fedezték fel. További példányai a palermói botanikus kertből, Calaforiában Palmi mellett ölajfaberkefcből kerültek elő. Leggyakrabban virágcserepek alatt találhatók. Barlangban eddig egyedül Belgiumban Rodhef ort mellett találták. 88. Orehestella flavescens Bourl, — A mánfai „Kőlyuk" pitvarában heverő kő alól gyűjtöttem. 89. Tomocerus minor Lubb. — 90. T. (Pogonognathus) flavescens (Tullb.) — Mindkét faj a Mánfai-'barlang leghátsó üregében heverő, korhadt fadarabok alatt él. 91. Arrhopalites pygmaeus (Wank.) Abs, — Barlangokon kívül túlnyomóan erdőkben, lápok környékén moháiban élő faj, mely azonban Európa számos barlangjában is (Belgium, Németország, Lengyelország stb.) elterjedt, sőt Észak-Amerikából is ismeretes. A Mecsek mindkét barlangjában előfordul. Fülbemászók — Dermatoptera 92. Forficula auricularia L. — A mánfai „Kőlyuk" előcsarnokában korhadó deszka alól. Bogarak — Coleoptera A bogarak rendjét a Mecsek mindkét barlangjában számos faj képviseli s a szárazföldi fauna legnagyobb hányadát a bogarak szolgáltatják. A barlangokban előforduló fajok azonban kivétel nélkül felszíni alakok, s olyan sajátos fajok, melyek a barlangokra jellemzőek (DuvaÜus, Pholeuon, Baitlhyscia stb.) a