Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Gebhardt Antal: A Mecsek hegység barlangjainak biológiai vizsgálata

A MECSEKI BARLANGOK BIOLÓGIÁJA 17 hegység barlangjaiban ismeretlenek. A boga­rak zöme a barlang világos zónájába a kül­színről behúzódó elemekből áll s meglehető­sen heterogen társaságot alkot. 93. Carabus nemoralis Miül. — Az Abali­geti-barlang előüregének végén, valamint a „Török pince" néven ismert vízgyűjtő ágiban ismételten találták. Mint a barlangba véletle­nül, vagy áttelelés céljából bejutott vendég­állat, szoros értelemben annak biooönozisához nem tartozik. 94. Nebria brevicollis F. — Az Abaiigeti­barlang előcsarnokában, nedves helyen heve­rő deszkadarabok alatt a nyárelő hónapokban elég gyakori. 95. Bembidion dalmatinum Dej. — 96. B. biguttatum F. — Mindkiét faj az Abaligeti-barlang bejárata mögött, a patak­parton, kövek alatt található. 97. B. stephense Crotch. — A Mánfai-bar­lang pitvarában kő alól gyűjtötték. 98. Trechus subnotatus Dej. v. cardioderus Putz (palpalis Dej.) — Az Abaligeti-barlang­nak ez a legközönségesebb apró futóbogara. Az évszakok váltakozásától független, fejlődé­süket az a körülmény bizonyítja, hogy a ki­fejlődött bogarak mellett kiszínezetlen példá­nyok, sőt lárvák is megfigyelhetők. A barlang bejáratától annak végéig — főleg nedves he­lyeken korhadó deszka alatt —, néha nagyobb példányszámban is mindenhol megtalálhatók. 99. T. austriacus Dej. — Az Abaligeti-bar­lang valamennyi üregében a leghátulsó sza­kaszokig legtöbbször deszka alatt és fakorha­dék között az előbbi faj társaságában él. A Mecsek hegység külszíni terepein (Szuadó­völgy, Éger-völgy stb.) források, patakok kö­zelében, a talajba mélyen beágyazott kövek alatt is előfordul, de csak elvétve található. A Mária-Gyűd melletti, a tapolcai „Tiavas­barlang"-ban, a Derenki- és az Aggteleki­barlangokban is él, 100. T. quadristriatus Schrank. — Elterje­dése az Abaligeti-barlang előcsarnokában, a bejárattól 7—9 m távolságig figyelhető meg, ettől beljebb azonban nem találták. 101. T. latus Putz. — A Mecsek mindkét barlangjának hátsó üregeiben fordul elő. A Kárpátokban a Mártmarostól Herkules-fürdő­ig, továbbá a Bihar hegységben elég gyakori, viszont a Mecsek külszíni terepein sehol sem találták. Elszigetelt előfordulása annak feltételezé­sére indíthat, hogy a faj a korábbi földtörté­net során hegységünkben is elterjedt, később azonban itt kihalt, illetőleg a föld alatti üre­gekben megfelelő környezeti feltételekre ta­lálva —, oda visszahúzódott. 102. Trechoblemus micros Hbst. -~- Egyike Cseppkőképződmények az Abaligeti barlangban a legérdekesebb és legrejtettebb életmódot folytató barlangi futóbogár fajnak. Elterje­dési köre Észak- és Közép-Európa, nálunk ál­talában ritka. A Mecsek külszíni terepeiről eddig még nem került elő. Az Abaligeti-bar­langban bár ismételten, de kizárólag csak a barlang legvégén fekvő tavacska partján, il­letőleg annak közelében fövenybe ásott csap­dával sikerült gyűjtenem. Nyilván amfibikus életmódot folytat, mert lárváját — a teljesen kifejlődött imágók csapdázásával egyidőben —, a szifon vizéből hálóztam. 103. Badister dilatatus Chd. — 104. Agonum viduum Pnz. v. moestum Dft. — Mindkét faj az Abaligeti-barlang pitvará­ban, nedves helyeken, korhadó deszkatörme­lék és kövek alatt fordul elő. 105. A. (Platynus) rufioornis Goeze. — Ügy az Abaligeti, mint a Mánfai-barlang bejárati szakaszában kövek alatt él. 106. Hydroporus ferrugineus Steph. — Az Abaligeti-barlang egész térségében elterjedt 2 J. P. Múzeum

Next

/
Thumbnails
Contents