Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Kiss Attila: A mohácsi késő-középkori vaseszköz lelet

A MOHÁCSI VASESZKÖZ LELET ЮЗ 5. kép. Eke-ábrázolás 1456. lehet teljes biztonsággal meghatározni. Ko­vács László szerint'„a váltóekéknek soha sincs két szarvuk, hanem csak felül kettéágazó egyes szarvuk." 13 A címerben ábrázolt eké­nek — kétséget kizáróan — két szarva van, tehát a,zí eke Belényessy Márta véleményé­vel 14 egybehangzóan négyszöges szerkezetű, kerülő típusú eke lehetett. A székelyderzsi templom egyik, a XV. szá­zad második felében készült oszlopfőjén László Gyula 1947-ben faeke ábrázolást (6. kép) fedezett fel és megállapította, hogy a legrégibb székely faeke ábrázolás szerkezeté­ben megegyezik a néprajzi anyag Csiksizent­mártonból ismert négyrészű váltó-ekéjével. 15 Kovács László a váltó-, és kerülő-ekék Kárpát-medencei néprajzi anyagában való el­terjedését vizsgálva arra a megállapításra ju­tott, hogy a XIX. század végén váltó-ekét csak a Székelyföldön használtak. 16 Mivel a XV. századi két ekeábrázolás kö­6. kép. Székelyderzsi oszlopfő eke-ábrázolása László Gy. után. 13 Kovács L., Népr. Ért. 29(1937) 21. 14 Belényessy M., Ethn. 66(1964) 400. 15 László Gy., Ethn. 62(1951) 167—159. * 6 Kovács L., Népr. Ért. 29(1937) 42. zül László Gyula a váltó-ekét a székelyderzsi ábrázolásban ismerte fel, Belényessy Márta a királyi oklevélen megfestett ekét kerülő­ekének tartja; azt a következtetést lehetne le­vonni, hogy a kerülő-, és váltó-eke XV. szá­zadi elterjedése esetleg hasonló lehetett a néprajzi anyagban megfigyelt XIX. századi állapottal. Annak a kérdéskörnek eldöntését, hogy a XV— XVI. században elterjedt volt-e már a kerülő-ekei, továbbá, hogy a Kárpát-meden­cei XV— XVI. századi ekékre hiteles ábrázo­lásnak tekinthető-é az okleveles ábrázolás — elsősorban régészeti adatok értelmezésére kell bíznunk. A Mohácson talált mindkét ekevas köpűs, szimmetrikus alakú. Az ilyen ekevasakat fej­re úgy illesztették rá, hogy a köpű nyitott ré­sze alulra kerüljön. 17 Kovács László néprajzi megfigyelése szerint ,,a váltó-ekék jellemzője elsősorban ... a váltható kormánydeszka és ennek megfelelően a szimmetrikus ekevas . .., kerülő-ekéknél a kormánydeszka fix, ott elégendő, ha csak jobb felől van szárnya a vasnak, sőt célszerűbb is így, mert a baloldali szárny úgyis hiába hasítaná a földet, a kor­mánydeszka azt nem vetné ki, mert a csorosz­lya pontosan a vas középtengely-irányában szeli a földet, a kormánydeszka pedig csak a leszelt talajszelvényt dobja ki". 1 ? Ezért „szim­metrikus papucsokat csak váltó-ekéken talá­lunk, kerülő-ekéink mind aszimmetrikus vassal rendelkeznek." 19 E néprajzi, technikai megfigyelés figyelembevételével a mohácsi ekevasakat esetleg váltó-eke szerkezetű eké­re erősítve használhatták. 20 Ugyanakkor figyelembe kell venni azt, hogy a horvátországi néprajzi anyagból is­mert a váltó-ekénél primitívebb ún. ralo (va­gyis túró-,) eke is. Ez a típus négyszögletes szerkezetű, ekevasa szimmetrikus, egy szarva van, de a váltó-ekével szemben nincs cso­roszlya ja és kormány deszka ja. 21 Ezzel az eké­vel hosszában és keresztben szántják fel a felszántandó területet. Elsősorban Hercego­vinában és a Karszt területén elterjedt, de korábbi adatok szerint Szlavóniában is hasz­nálták. A mohácsi lelet tálalója a talált tárgyakat teljes egészében beszállította a múzeumba, 17 Vakarelszki Ch., Népr. Ért. 23(1931) 68. i8 Kovács L., Népr. Ért. 29(1937) 21. 19 Kovács L., i. m. 43. 20 Vö. ifj. Kós K., Az Erdélyi Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárának faekéi. (Erdélyi Tudományos Fü­zetek 207.) 13. 21 Bratanié, В., Orace Sprave u Hrvata (Zagreb 1939) 99.

Next

/
Thumbnails
Contents