Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Kiss Attila: A mohácsi késő-középkori vaseszköz lelet

166 KISS ATTILA A MOHÁCSI VASESZKÖZ LELET ezt az is bizonyítja, hogy pl. az igazán kicsiny balta-töredék is bekerült a gyűjteménybe. Ezt azért szükséges hangsúlyoznom, mert a lelet nem tartalmazott csoroiszlyát és így a mohácsi ekevasak az un. ralo' vagyis túróekére is fel lehettek erősítve! Az 1930-ban a Debrecen—Szepespusztán előkerült, s a XVI. század végére keltezhető vaseszköz leletben három sarló, egy balta, három csoroszlya mellett három szimmetrikus ekevasat találtak.

22 Az előbbiekből következően ezeket az ekevasakat csak váltó-ekére erősítve használhatták. E két XVI. századi vaseszköz lelet ekepapucsa, arra utal, hogy (bár két adat kevés a kérdés végleges eldöntéséhez) a Kárpátmedence' keleti és déli területein a XVI. században váltó, vagy túró (ralo) típusú ekét használtak, és így a kerülő-eke okleveles ábrázolása feltehetően csak a medence nyugati részén esetleg elterjedt eketípusra lenne tekinthető hiteles ábrázolásnak. A középkor korábbi szakaszában a ZalavárVárban

23 és Nyitrán-(Nitra) talált,

24 IX. századra keltezett szimmetrikus ekevasak; a Versec—Cervenkán

25 talált és kísérő leletek szerint XI—

XII. századra keltezhető szimmetrikus ekevasak és csoroszlyák; valamint 22 Ecsedi I., Népr. Ért. 23(1931) 74—76. 23 Sós, A., Arch. Hung. 41(1963) 67—68. XL. t. 1. 24 Tocik, A., Arch. Rozhl. 15(1963) 601. 25 Baracski, Szt, RAD 9(1960) 186—196. Die bei Erdarbeiten zutage geförderten Eisengeräte können — nach den Formen des Zusammenfundes beurteilt — frühestens auf das Ende des 15. Jhs. dartiert werden. Als die Osmanen in der ersten Hälfte des 16. Jhs. ihren Eroberungszug antraten, wurden zahlreiche, an der Heerstrasse gelegene Dörfer in der Umgegend des Fundortes zerstört oder entvölkert. Im Verlauf dieser Geschehnisse sind wahrscheinlich diese landwirta Smizsany26 (Smiizany-Cingoy)-ban és Szádelőben27 (Zadiel-Zadielska dolina) talált szimmetrikus ekepapucsok és csoroszlyák alapján valószínű, hogy a Kárpát-medence legnagyobb részén a váltó-, vagy túró-eke volt elterjedve. Ennek a megállapításnak nem mond ellent a XIII. századra! keltezett, burgenlandi Zemendorfon talált két aszimmetrikus ekepapucs lelet

28 sem, mely. a kerülőeke

1 burgenlandi korai elterjedését igazolja. Az eddigi kevés adat alapján úgy látszik, hogy a Kárpát-medencében az egész középkor folyamán, talán a nyugati területeket kivéve a váltó-, vagy túró-eke forma volt elterjedve. Erről a két eketípusról a nagyobb termelékenységű kerülő-ekére való áttérés, Székelyföldet leszámítva, esek a XVI. és XVIII. század második fele között történhetett meg.

29 Ennek az áttér esnek okát esetleg a majorsági gazdálkodásban és a fokozott árutermelésre való átállásban lehet keresni.

30 26 Budinsky-Kricka, V., Studijné Zvesti 11(1963) 143—151. 27 Budinsky-Kricka, V., Studijné Zvesti 11(1963) 209—226. 28 Dworschako, F., Burg. Heimatbl. 111(2. 1934). 29 A felső időhatárt — megközelítően — K. Kovács László (Népr. Ért. 21(1937) tanulmányában bemutatott tárgyi emlékanyag keltezése, valamint az uo. 15. és 18—19. oldalon idézett 1771-es Fridvalszky dolgozat adatainak értelmezése adja meg. 30 Balassa Ivánnak és Méri Istvánnak szíves lektorálásukért, Füzér Margitnak a rajzok elkészítéséért ez úton mondok köszönetet. schaftlichen Eisengräte einer Bauern-familie vergraben worden. Bei der Auswertung des Zusammentfundes kam es zu einer Untersuchung der Kostruktion mittelalterlicher Pflüge. Anhand des uns zur Verfügung stehenden spärlichen Materials scheint es warscheinlich, dass während des Mittelalters bis zur zweiten Hälfte des 18. Jhs. im Karpatenbecken die Typen des Rühr- und Kehrpfluges verbreitet waren. • .-.--•• DER SPÂTMITTELALTERLICHE EISENGERÄTFUND VON MOHÁCS (Beiträge zur der Konstruktion der mittelalterlichen Pflüge im Karpatenbecken) A. KISS