Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Horvát A. Olivér: A mecseki erdőtalajelemzések eredményei

A MECSEKI ERDŐTALAJELEMZÉSEK EREDMÉNYEI £3 gasabb, mint a Querco-Carpinetumban. A talaj pH értéke az Ai-szint után az A

2-szintfoen csökken, a B-szintben emelkedik. Sőt a Jakabhegyen mészkő vön lévő lösztalajon, Cszintben 21,74%-os CaC0

3 tartalom mellett A Melico — Fagetum mecsekense talajának hy-éirtéke magasabb szintenkint, mint a Querco — Carpinetum mecsekense melicetosum unifloraeé. Viszont a Carex pilosás szubasszociációban a gyertyános tölgyesek hy-értéke a magasabb. A Querco — Carpinetum caricetosum pilosaeban és a Fagetum silvaticae cariceteosum pilosaeban egyaránt az iszap és finom homok uralkodik löszből keletkezett talajon, összehasonlítva a fenti szubasszociációk P205-ta

i

rtalmát, láthatjuk, hogy a foszfortartalom magasabb a bükkösökben, mint a gyertyános tölgyesekben. A káliumtartalomról az ellenkezőt mondhatjuk el, míg a N %-os jelenléte lényegileg hasonló a két társulásban. FAGETUM MECSEKENSE JUBNUDUM CM 0 6 2685^1 pH K

2

0 A, ö III. A Fagetum mecsekense subnudum talajának hy, pH és K

2

0 értékei. T — S értéke általában az Ai-szintből az A

2-szint felé haladva, mind a gyertyánostölgyesekben, mind a bükkösökben emelkedik. A jakabhegyi permi homoikkövön élő erdők talaján 1955-ben végzett talajvizsgálatokból megállapíthatjuk a következőket. A talaj pH-értéke a következő sorrendben csökken: Querco — Carpinetum et Fagetum melicetosum uniflorae, Fagetum asperuletosum et caricetosum, Querco •— Carpinetum caricetosum pilosae, Quercetum petraeae •— cerris melicetosum uniflorae et luzuletosum albidae, Luzulo — Quercetum. Humusztartalom értéke a következő sorrendben csökken társulásonkint: Quercetum petraeae — cerris luzuletosum albidae, Luzulo — Quercetum, Quercetum petraeae — cerris melicetosum uniflorae, Querco — Carpinetum m,elicetosum uniflorae, caricetosum pilosae, Melico — Fagetum caricetosum pilosae, asperuletosum odoratae, melicetosum uniflorae. A hy-értékek csökkenő értéksorrendje a következő: Melico — Fagetum asperuletosum, melicetosum, caricetosum, Querco — Carpinetum melicetosum, caricetosum, Luzulo — Quercetum, Quercetum petraeae — cerris melicetosum uniflorae, luzuletosum albidae. A talaj kapilláris vízemelése a következő sorrendben csökken asszociációnként: Querco — Carpinetum caricetosum pilosae, Luzulo — Quercetum, Fagetum silvaticae asperuletosum, Quercetum petraeae — cerris, Fagetum silvaticae melicetosum uniflorae, Querco — Carpinetum melicetosum uniflorae. AT — S értékei társulásonkint csökkenő sorrendben így következnek: Luzulo — Quercetum, Querco — Carpinetum, Quercetum petraeae — cerris, Fagetum. A mecseki erdei növénytársulások talajainak elemzéséről kapott további eredmények a mellékelt táblázatokból leolvashatók. Talajtani alapfogalmak A talajszelvény (Sigmond szerint) A talajszelvény, vagy talaj profil a talaj ábrázatát jelképezi, amelyen többé-kevésbé visszatükröződik annak múltja és jelenlegi állapota. Elméletileg a talajszelvény addig nyúlik le a föld mélyébe, ameddig a talajképződés tényezői lehatolnak és az eredeti kőzetet talajjá alakították, A talaj szelvény felső határa magától adódott, mert ez a talaj felszíne, de az alsó határ nem vonható meg ilyen egyszerűen és a mélység számszerű értékkel elő nem írható. Vannak helyek, ahol a talajszelvény mélysége csak néhány centiméter, viszont máshol több méter mélységre is lenyúlhat. A lényeges a talaj ismérveinek leírása szempontjából az, hogy az eredeti kőzetet, amelyből a talaj keletkezett, szintén megismerjük, mert ehhez kell hasonlítanunk a belőle képződött talaj morfológiai, sajátságait. Altalánosságban a talaj szelvényt mindig olyan mélyre ássuk ki, amely mélységiben a talajképző tényezők behatása már olyan gyenge, hogy az eredeti kőzet morfológiai hatását már nem torzítja el.