Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)
Horvát A. Olivér: A mecseki erdőtalajelemzések eredményei
$4 HORVÁT A. OLIVER A talajszelvény talajszintekre tagozódik. A talajszintek genetikai és talajszerkezeti szempontból különíthetők el. Tekintve, hogy dolgozatomban a háborítatlan savanyú erdőtalaj okkal és a rendzina talajokkal foglalkozom, így eme két talajtípus talajszelvény leírását kívánom bemutatni nagyvonalakban. Az erdőtalaj szelvényen 3 szintet különböztetünk meg: a kilúgozási szint ,,A" szint, a felhalmozódási szint a „B" szint és az eredeti kőzet a „C" szint. Az „A" szint a háborítatlan erdőtalaj óknál ugyancsak 3 szintre tagozódik „A 0 " szint, alomtakaró, „Aj" szint a humuszos szint, és „A 2 " a podzolos szint, vagy kilúgozási szint. Az erdőtalajoknál az egyes szintek éles határvonallal válnak el egymástól. Az erdőtalajok egyes szintjei barna, vörösbarna, rozsdabarna, vagy szürkésbarna színűek. Jellegzetes szín a barna szín, néha azonban fakószürke, vagy feketésszürke színárnyalatokban is találhatók. Az erdőtalajok általánosságban savanyú kémhatásúak és telítetlenek. A rendzina talajok szintén nedves klíma hatására és erdőségek alatt képződnek, mégsem tipikus erdőtalajok. Sajátos típusuk éppen abban áll, hogy erdőtalaj jellegük ellenére nem a telítetlen hidrogén talajokhoz, hanem a telített kalcium talajokhoz tartoznak és színükben is inkább a mezőségi talajokhoz hasonlítanak. Mind a szerkezet, mind a táplálóanyag megkötöttsége szempontjából fontos a talajkolloidok maximális adszorpciós kapacitásának számszerű meghatározása. Ezen 100 g talaj által adszorbeált kationok összegét értjük, milligramm egyenértékben. A milligramm egyenértékét úgy kapjuk meg, hogy a 100 g talajban talált ion milligrammokban kifejezett mennyiségét megszorozzuk az ion vegyértékével és elosztjuk az atom súlyával. A humusz maximális adszorpciós kapacitása 150—300 mg egyenérték. A teljes adszorpciós kapacitást T-vel jelöljük. Ha ebből levonjuk az adszorbeált H-ion %-os mennyiségét, megkapjuk a fémionokkal (bázisokkal) telített részt, melynek jele S. 100-S S = T—H T = S + H H = T—S V%: —=~ A talaj telítettségének miértekét V%-ban adjuk meg. Vagyis megadjuk azt, hogy a talaj teljes adszorpciós kapacitásának hány százaléka van ténylegesen bázisokkal telítve. Nagyon figyelemre méltó, hogy a talaj savanyú tulajdonságai akkor is felléphetnek, ha a talajkolloidok 80-nál több %-a Ca-al van telítve. Ha T-érték 10%-a H-el van telítve, akkor a talaj már savanyú jellegű. A káros Na és H4onok jobban rányomják jellegüket a talajra, mint a hasznos Ca-ionok. Stefanovits vizsgálatai szerint például a mecseki Cotino — Queroetum V%-a 0—40 cm mélységben 77,3%, 40—100 cm mélységben pedig 70,3%-os értéket ért el. A Tenkesen a V% 0—50 cm mélységben 50,7% volt. A talajok higroszkópos nedvessége A talajok higroszkópos nedvességén értjük azt a nedvességet, amit a száraz talaj a környező légtér nedvességéből megköt. A talaj higroszkópos nedvességtartalma és a környező légtér viszonylagos nedvességtartalma között összefüggés van. Minél magasabb a környező légtér viszonylagos nedvességtartalma, annál több nedvességet tud lekötni a talaj is higroszkóposan a légtér nedvességtartalmából. A talaj higroszkópos nedvességének megállapítására Kuron az 50%-os kénsav fölött egyensúlyt tartó viszonylagos légtérben a száraz talaj által felvett nedvességtartalmat nevezte a talaj higroszkópos nedvességének és hy-nal jelölte. A talaj kötöttségén azt az ellenállóerőt értjük, amelyet a talaj kifejt, hogy a részecskéit szét akarjuk választani. A megkötött Caion erősen csökkenti, míg a Na-ion erősen növeli a kötöttséget. Az Arany-féle kötöttséqi szám: — • 100 y t t : a lemért talaj súlya v : a hozzáadagolt víz térfogata cm 3-ekben. У\ : hidrolitos savanyúság. Ez a savanyúság érték az a telítetlenségéből előálló savanyúsági foka, amely savanyúsági fokot 100 gramm talajnak 250 cm 3 normál kálciumacetát oldattal való kirázása után a leszűrt oldat 125 cm 3-ének 1/10 normál nátriumhyxlroxid oldattal való titrálásakor a keletkezett sav semlegesítéséhez felhasznált lug-köbcentiméter szám mutat. Kicserélődési savanyúság: (y?). Ez a savanyúság érték a talajnak az a telítetlenségéből előálló savanyúsági foka, amely savanyúsági fokot 100 gramm talajnak 250 cm 3 normál káliumklorid oldattal való kirázása után a leszűrt oldat 125 cm 3-ének 1/10 normál nátriumhydroxid oldattal való titrálásakor a keletkezett sav semlegesítéséhez felhasznált lug-köbcentiméter szám mutat. A kicserélődési savanyúság csak erősebben savanyú talajokban mutatkozik.
