Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Horvát A. Olivér: A mecseki erdőtalajelemzések eredményei

62 HORVÁT A. OLIVÉR (Potentillo-Quercetum auct. hung.) talaja legsavanyúbb a permi homokkövön keletkezett állományokban és főleg a Luzulás-szubasszociációban, legkevésbé savanyú a Pécsváradon a juramészkőből keletkezett talajon lévő Melica umfZorás-szubasszociáciában. Közepes savanyúságú löszön kialakult erdőtalajon, szubasszociációnként a talajsavanyúság az alábbi sorrendben emelkedik: Poa nemoralisos-, Carex flaccás-, Melica unifieras és Brachypodium silvaticumos Quercetum petraeae-cerris. A Mecsekben a Quercetum petraeae-cerris permi homokkövön, juramészkövön és elsősorban löszön keletkezett talajon él. Az alapkőzet juramészkövön és a lösz; egy részén C-szintben gyengén lúgos kémhatású. Az Aiszint kevésbé lúgos kémhatású, mint a Cszint, viszont az A

2-szint savanyúbb kémhatású, mint a B- vagy az Ai-szint, illetve a C-szint. savanyúság yi-értéke. Elég magas a talaj humusz- és káliumtartalma, de az adszorpciós kapacitás értéke a legalacsonyabb az összes erdei talajok között. Mercurmli-Tüietum melicetosum uniflorae mecsekense rendzinába átmenő barna erdőtalaján magas a talaj durva homok-, kálium-, foszfor- és nitrogéntartalma a többi mecseki erdők talajához képest és ez a magas N

2-tartalom a fajok között gyakori nitrofil elemek jelenlétével is megmutatkozik. Phyllitidi-Aceretum mecsekense redzina talajának pH értéke, hidrolitos savanyúsága (yi), humusz-, kálium-, foszfor- és nitrogéntartalma tekintetében hasonlít az Orno-Quercetum pubescentis és Cotino-Quercetum pubescentis talajára. A Querco petraeae-Carpinetum mecsekense talaja egy-két kivételtől eltekintve a pH érték tekintetében Ai-szintről az A

2-szint felé haladva csökken, majd a B- és C-szintekben újra emelkedik, míg a C-szintben eléri a legmagasabb értékét. №RC£TUM P£TRA£A£ CERR/S MELíCETOSL/M UA//FLORA£ CM 0 7 14 \ 24i 45 6385 ihy \pH /60 B-C 5. I. A Quercetum petraeae — cerris mecsekense melicetosum uniflorae talajának hy, pH és K

2

0 értékei. Gesztenyeerdők szempontjából jelentős káliumtartalom kielégítő. Az A

2-szintben kevesebb a káliumtartalom, mint az Ai-szintben. A B-szintben emelkedik, a C-szintben csökken. Tehát az elegendő; káliumtartalom megvan és ennek hatását nem rontja le a СаСОз-tartalom hiányzó, illetve kis mennyisége a Pécsbánya és Zengővárkony löszalapkőzeten keletkezett gesztenyéseiben. A Luzulo-Quercetum és Luzulo-Fagetum mecsekense erdeinek talaja a legsavanyúbb az összes mecseki erdei növénytársulások talajai között. Ennek megfelelőleg a kicsiny pH-érték ellentétjeként magas a hidrolitos QUERCO - CA RP/NE TUM MELICETOSUM UN/FLORAE CM 0 7 'J J I 35

\\.pH \K

2

0 huA, 85 II. A Querco — Carpinetum mecsekense melicetosum uniflorae talajának hy, pH és K

2

0 értékei. A Fagetum mecsekense Carex pilosás szubasszociációját összehasonlítva az ugyanilyen Querco-Carpinetum szubasszociációval a Jakabhegyen megállapítható, hogy a bükkös talaja kevésbé savanyú, mint a QuercoCarpinetumé. (Permi homokkövön keletkezett talajon.) Viszont löszalapkőzetből keletkezett talajon a bükkerdők talaja savanyúbb kémhatású, mint a Querco-Carpinetumé. (Mindkét társulás esetében a vizsgálatokat Carex pilosás szubasszociációban végeztük.) A hidrolitikus savanyúság a bükkösben ma-