Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Horvát A. Olivér: A mecseki erdőtalajelemzések eredményei

A MECSEKI ERDŐTALAJELEMZÉSEK EREDMÉNYEI Hl e­B « \ pH ,.*-*.' 5 7 S 40 so­20­Uh 0­Ä 7 Ô 2. A mecseki erdők talajának pH értékei az A 2 és В szintekben. 3. Az yi értékek a mecseki erdőtalaj Ai szintjében. s­4­3 ? i­0 4 5 7 8 4. A hy értékek a mecseki erdőtalaj Ai szintjében. Összefoglalás Mecseki erdőtalajelemzések eredményei A mecseki talaj elemzések táblázataiból láthatók a talajok pH értékei víziben és KC1­ban, továbbá CaC0 3 , humusz, P2O5, K 2 0, N2-tartalom yi, y 2 , hy, S és T— S értékek. A talaj mechaniíkai elemzése feltünteti az agyag, iszap, finom és durva hoomok %-os összetételét. Vizsgálatok során a mecseki erdőkben a következő talajnemeket kutattuk: Ramann­féle barna erdőtalajt, rendzina talajt, sava­nyú barna erdiőtalajt, löszön kialakult vályo­gos barna erdőtalajt, terra fuscát, podzolos és rejtett podzolos talajt, agyagbemosódásos barna erdőtalajt, valamint pseudogleyes bar­na erdőtalajt. A nagyharsányi Diplachno-Festucetum sulcatae baranyaënse rendzina talajon él, míg a pécsi Cotino-Quercetum pubescentis ter­ra rossából keletkezett talajon is található. Mindkét növénytársulás talajelemzési ada­tait a táblázat tünteti fel. Az Orno-Quercetuc pubescentis (Lithos­permo-Quercetun auct. hung.) mecsekense mecseki kagylós mészkőből keletkezett tala­jának A-szintjét jellemzi a magas pH-érték és ennek megfelelőleg: csekély a hidroÜtos savanyúság. Magas a higroszkópos nedvesség, clZiciZi cl hy-érték, K 2 0 és N 2 tartalom is. Az Orno-Quercetum talaja sok tekintetben ha­sonló az ugyancsak rendzina talajokon talál­ható Mercuriali-Tilietum melicetosum uni­florae és Phyllitidi-Aceretum mecsekense ta­lajához. A Quercetum petraeae-cerris mecsekense

Next

/
Thumbnails
Contents