Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Horvát A. Olivér: A mecseki erdőtalajelemzések eredményei

54 HORVÁT A. OLIVÉR zina talajon észleltünk, amely triaszkorú kagylós^ mészkőből keletkezett a Szuado­völgyben Phyllitidi — Aceretumban. Még C­szintben többfelé mértünk 7-nél magasabb pH értéket: 2 Quercetum petraeae — cerris poeto­sum nemoralishan (7,4 — 7,6 — 7,8), egyik Querco — Carpinetum caricetorum pilosae talaj szelvényben (7,6), 2 pécsváradi Quer­cetum petraeae — cerris festuceteosum he­terophyllae (7,6 — 7,7) talaj szelvényében, a zengővárkonyi gesztenyésben (7,7), jakab­hegyi Fagetum caricetosum pilosaeban (7,8). A mecseki mészkedvelő tölgyes talajának mechanikai elemzése azt mutatja, hogy az A­és C-szintben egyaránt a finom homok (54,70% — 55,68 %) és a durva homok játszik jelentős szerepet (36,21% — 24,10%), de a C-szintben a durva homoknál is valamivel jelentősebb %-os értékkel szerepel az iszap (24,38%), míg ennek értéke az A-szintben csupán 7,41%, míg az agyag az A-szintben egész csekély (l,68°/o), a C-szintben viszont jó­val magasabb %-os értékhez jut (7,20%). Az A-szint P 2 0 5 tartalma 7,880, illetve 5,660 mg/100, míg a K 2 0 mg/100 tartalma kiugróan magas: 45,04, az A-szintben. 30-nál magasabb K 2 0 mg/100 értéket észleltünk még a Luzulo — Fagetumhan (31.20), Querco — Carpinetum caricetosum pilosaeban (37,84), Cotino — Quercetumban (30,48) és Mercuriali — Tilie­tum melicetosum unifloraeban. Kiugróan magas az A-szintben a N %-os előfordulási értéke (0,9948). Ezt megközelíti a Mercuriali — Tilietum melicetosum uniflo­rae (0,701), Phyllitidi — Aceretum (0,587), Luzulo — Fagetum, (0,496) A- szintjeinek ma­gas N-tartalma. Összefoglalólag megállapíthatjuk, hogy a mecseki kagylós 'mészkőből keletkezett rend­zina talajon lévő mészkedvelő tölgyes talaját jellemzi a magas pH-érték már az A-szintben és ennek megfelelőleg csekély hidrolitos sa­vanyúság. Magas a higroszkópos nedvesség hy-értéke, magas K 2 Ö és N tartalom. Leg­több hasonlóságot e tekintetben a kövestetői Mercuriali — Tilietum melicetosum uniflorae és a Phyllitidi — Aceretum, vagyis az orfűi szurdokerdő mutatja a mecseki mészkedvelő tölgyessel, annál is inkább, mert mind a há­rom társulás rendzina vagy átmeneti rendzi­na talajon, köves felszínű környezetben él. Talaj savanyúság és pH érték tekintetében a mészkedvelő és mészkerülő tölgyes és Luzulo — Fagetum egymástól erősen eltérnek. C) Száraz (cseres) tölgyesek (Quercetum petraeae — cerris) talaja Vizsgálati anyag. 1955-ben feldolgozásra került a jakabhegyi homokkő konglomerát kő­zet elmállásából keletkezett talajon, 30 cm vastagságú termőtalajon élő Quercetum pet­raeae — cerris melicetosum uniflorae és ugyanezen a kőzeten, hasonló vastagságú erodált váztalajon termő Quercetum petraeae — cerris luzuletosum albidae társulások er­dőtalajának a felvételi anyaga. 1959-ben a vasasi, löszön kialakult vályogos barna erdő­tlajon termő Quercetum petraeae — cerris brachypodietosum silvatici, és a hasonló tala­jon Mecsekrákosnál található Quercetum pet­raeae — cerris caricetosum flaccae, továbbá löszszerű vályogon kialakult barna erdőtala­jon termő, dömörkapui Quercetum petraeae — cerris melicetosum uniflorae, mecsekaljai permi homokkövön keletkezett rejtett podzo­los talajon lévő Quercetum petraeae — cerris poetosum nemoralis társulások talajait vizs­gáltuk meg. 1960-ban kovás juramészikőből lösz fedéssel rendelkező alapkőzetből keletke­zett barna erdőtalajon termő Quercetum pet­raeae — cerris festucetosum heterophyllae társulások talajait vizsgáltuk meg. Talaj kémhatása. Az Ai -szintben vizsgál­va a talaj pH (H 2 0-ban) értékét megállapít­hatjuk, hogy a 8 száraz törgyes alatti talaj­anyagból legalacsonyabb értékkel szerepelnek a permi homokkövön lévő erdők talaj vizsgá­lati eredményei és pedig szubasszociációnkint sorban a következő számértékkel: Luzula al­bidás-típus (4,9), Poa nemoralisos-típus (5,1), Melica uniflorás-típus (5,2). Viszont legma­gasabb pH-értéket mutatnak a pécsváradi cseres-tölgyesek, juramészkövön (kovás keve­redéssé].). Ezek a társulások átmeneti jellegű­ek a mészkedvelő tölgyesek irányába. így a Melica uniflorás-típus pH-értéke 6,4, a Fes­tuca heterophyllás-típus pH-értéke 5,9. Vi­szont a löszből keletkezett talajon lévő cseres tölgyesek szubasszociációinak a talaj pH-érté­kei az Ai-szintben így alakulnak: a Brac­hypodium silvaticumos-típusé 5,7, a Melica uniflorás-típusé ugyancsak 5,7, a Poa nemo­ralisos-típusé 5,1. Ugyanezen a szinten (A t ) belül a legmagasabb hidrolitos savanyúságú értéket mutatja a Car ex flaccás-típus (27.61), a legalacsonyabbat természetszerűleg a leg­magasabb pH-értékkel (6,4) rendelkező pécs­várdi juramészkövön lévő Melica uniflorás­típus (7,74). A löszön termő Brachypodium silvaticumos-, Melica uniflorás- és Poa ne­moralisos — cseres-tölgyesek talajának hidro­litos savanyúsága megközelítően egyező érté-

Next

/
Thumbnails
Contents