Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Füzes Endre: A Janus Pannonius Múzeum fa ivópoharai

336 FÜZES ENDRE ivópoharaknál csak az edény füle és kontúrja jelenti a díszítést. A faragók a sima csészékhez feltűnő nagyságú vagy formájú fület igyekeztek készíteni. Említettük már, hogy három pohárnak gyűszűszerű nagy fogantyút formálták (5., 16., 17. kép). Az 51.64.1 ltsz. edény füle inkább nyél, amit hosszúkás áttörés élénkít (2. kép). Kettőnek lapos, félkör alakú áttörésekkel díszített füle van (11., 14. kép). Érdekes megformálású az 51.75.1 ltsz. pohár gyökérből faragott, négyszögletes, pántszerű fogantyúja (15. kép). A másik gyökérből készült pohár füle feltűnően kicsiny, de keirek áttörés díszíti (22. kép). Ez talán az edény felfüggesztésére is szolgált. Az e csoportba tartozó ivópoharak közül a legdíszesebb füle az 51. 81. 1 ltsz. pohárnak van. A lapos, hosszúkás alakú fogantyút stilizált növényindákból álló áttörés díszíti (23. kép). A többi edényen kétféle díszítést találunk: növényi motívumokat, többé vagy kevésbé stilizált megformálásban, és geometrikus mintákat. Határozott, kissé durván vésett, edényből kiágazó háromágú tulipán tölti ki az 51. 51. 63. 1 ltsz. pohár csészéjét és fülét is (1. kép). Valaha piros spanyolozás szinezte, ez azonban már alig látszik. Ugyancsak natúr alisztikusabb virágmintát találunk az 51.68.1 ltsz. pohár csészéjén is (6. kép). Egy másik edény felületét a készítő sűrű, stilizált virágmintákkal és geometrikus díszekkel töltötte ki (8—9. kép). A. virágok mélyén kivésettek, száraik és leveleik, valamint a geometrikus minták finoman karcoltak. Fülét szimmetrikus áttörés élénkíti (7. kép). Az 51.73.1 ltsz. poháron csak két stilizált levélfüzért találunk, amelyet bordóval színezett a készítő. Egyik az edény szája körül, a másik a talp körül fut körbe (13. kép). Fülét ugyancsak szimmetrikus négylevelű virágáttörés díszíti. A legfinomabb mintát az 51.78.1. ltsz. ivópohár fülén találjuk. A félkaréjos, lapos fül peremét zölddel spanyolozott, stilizált levelekből álló szalag szegélyezi (18. kép), míg a fogantyú belsejét finom vonalú, stilizált virág borítja (19. kép). Az ötágú virágot pirossal spanyolozták. A geometrikus mintákkal díszített csoportban a legegyszerűbb az a pohár, amelyének csak az áttört fülét élénkítik vésett vonalakból álló szalagok és szimmetrikus, kerek minták (12. kép). Egy másiknak a felületét teljesen kitöltik az apró háromszögekből álló vonalak és szegélyezések (3. kép). Csészéje közepén, keretezett körben szimmetrikus, stilizált virághoz hasonló díszítés látható. A három „csőrös" szájú pohár díszei nagyon hasonlítanak egymáshoz. Mindegyik széle, a fülét is beleértve, különféle mintákból álló szalaggal szegélyezett. Az egyik csészéjén szimmetrikus minta látható (21. kép). A másikon a csésze mindkét keretezett oldalát egyforma spanyolozott véset tölti ki (24. kép). A harmadik felületét teljesen elborítják a vésett, geometrikus idomok. A csésze közepére a készítő sokágú csillagot helyezett (25. kép). A mintákat pirossal és feketével spanyolozta, majd az egész felületet sárgára lakkozta. A fülön látható ötágú csillag talán azonos a délszlávoknál használatos, gonosz szellemek ellen védő, színes krétával húzott jeggyel. Négy ivópoháron találunk évszámot: 1860, 1861, 1885, 1891. A többi készítési idejét pontosan nem ismerjük, azonban a datáltakkal való összevetés után bizonyosnak látszik, hogy azok is a XIX. század második felében készültek.