Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Füzes Endre: A Janus Pannonius Múzeum fa ivópoharai

Á J. P. M. FA IVÓPOHARAÍ 335 25. fcép pen a három, csőrös szájú edény pontos származási helyét nem ismerjük. A második csoportba négy ivópohár tartozik. Ezek csészéje közel félgömb alakú, talp nélküli (15., 22., 23. kép).. Közülük egyik széles talpú és hosszúkás fülű (2. kép). Ez utóbbi változat Bátky szerint Erdélyben, Felvidéken és Dél-Dunántúlon egyaránt ismert, mégis feltételezi, hogy esetleg erdélyi vándorcigányok terjesztették el ezen a vidéken. A félgömb formájú csésze a Felföldre jellemző (Bátky), de került elő Erdélyből, Máramarosból és Dunántúlról is. A harmadik csoporba a három kanálformájú, lapos csészejű poharat soroltuk. Mindegyiknek közel egyforma, gyűrűszerű, kívül csipkézéssel díszített fület faragtak a készítők (5., 16., 17. kép). Bátky szerint ez a típus mindenütt ismert a Kárpát-medencében. — Ilyen gyűrűs füllel ellátott edényt Bátkynál nem találtunk, ezért feltételezzük, hogy ez a fülforma helyi formavariáns lehetett. Elterjedés. — Négy ivópohár származási helye ismeretlen. A többi az Ormánságból származik. Ma már nehezen állapítható meg, hogy ez a tény a korábbi hézagos gyűjtéseknek tulajdonítható-e, vagy valóban csak az Ormánságban ismerték ezt az edényt. Valószínűnek tartjuk, hogy a megye más részében is használták, az előfordulás gyakoriságát azonban ma már nem tudjuk rögzíteni. Díszítő technika. — Ivópoharaink közül 10 dísztelen. Ezeknél csak arra törekedtek a készítők, hogy az edény felületét simára csiszolják. A többit véséssel díszítették. Emellett egyiken finom karcolást is találtunk. A véséshez tartozó színező eljárás, a spanyolozás hat ivópoháron fordul elő. Egy poharat sárgára lakkoztak. Díszítő motívumok. — A sima felületű I