Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)
Füzes Endre: Adatok a XVIII–XIX. századi baranyai népviselethez
312 FÜZES ENDRE Kegyes királyi rendelkezéseknek és egyben a nemes közösség határozatainak kellő gondosságot fordítani kívánván legalázatosabban jelentem a jeles közösségnek, hogy a siklósi járásban se török karasia posztó, se posztó készítők nem létezvén, az említett járásban élő lakosság nagyobb része kisebb és nagyobb szűrt használ, egyesek pedig közönséges kék posztóból való kurta mentét, sőt nadrágot is viselnek, akik a szokásos kézművű darabokat az árusító szabóktól vagy a siklósi csücsöktől veszik. Amikről most teszem meg jelentésemet. Pécs, 1780 június 22. Hoitssy Benjamin s. к. járási szolgabíró. * A magas magyar királyi helytartótanács kegyes kívánságára elrendelt vizsgálatot magamévá téve és végrehajtva a karasia posztó kutatását a mohácsi járásban, azt sehol fel nem találtam, egyedül Hidas birtokon található szűr készítéséhez alkalmas anyag; a szerbek és németek, akik az isteni áldásból és gondviselésből kifolyólag a szerencse bőségesebb áldásaival dicsekedhetnek, a mohácsi vagy pécsi vásárokon szerzett posztóba öltözködnek, a rosszabb sorsú magyarok és szerbek a leghidegebb télen is gatyába és bocskorba öltöznek, a németek pedig házi vászonnal fedik be testüket, amelyeket ők maguk készítenek, és közülük néhányan facipőket ?s szoktak hordani. Amikről a nemes közösség részére jelen legalázatosabb beterjesztésemet megteszem. Hidas, 1781. év január 1. napján. Kajdacsy Antal Б. к. a nemes Baranya vármegyének járási szolgabírája. Fenn állva régebbről a török karasia posztó vételéről szóló tilalom és az ilyen letiltást hírnökök kihirdették; a népből bárki a szentlőrinci járásban bizonyos időkben, ennélfogva sem közönségesen, sem rendesen, amikor posztó ruházattal élnek, a posztót vagy a pécsi posztó készítőktől szerzik be vagy az előbb említett szab. kir. városban élő szabóktól szerzik be azon az áron, amelyért egy vagy más ruhaféleségre elkészítés nélkül, vagy már elkészítve megegyezni tudnak. De ezek a posztók nem vehetők számba, amelyeket valami különös megjegyzéssel érdemes volna kifejezni. Mert tekintettel az ilyen sokaságra, alkalmas elnevezéssel a közösségről elmondható; hogy a nép e járásban a hideg ellen, ki ahogy tud védekezik, vagy szűrrel, vagy közönségesen „ködmön"-nek vagy „bundá"-nak nevezettel, amely bőrből készül, vagy nadrággal a már említett posztóból; az év enyhébb időszakában olyan anyaggal ruházkodnak, amelyet a gyengéd nem a családban otthon kenderből sző. Ez az, amit a nemes közösségnek kötelességből, az előbb megtartott közgyűlés határozatából kifolyólag jelen kötelességem kifejezésével legalázatosabban jelentek. Pécs, 1780. június 19. napján. Boda Imre járási szolgabíró. * A magas királyi helytartótanács kegyes parancsának kívánságára, vajon a karasiának nevezett posztó készül-e valahol a pécsi járásban, milyen ruhát szoktak használni a telepesek, kivizsgálás után a legalázatosabban jelentem: ilyenfajta posztókészítők itt nem léteznek, a nép pedig részint a pécsi vásárokon vett posztóval, részben pedig vászonból készült öltözékekkel és gatyával szokott élni. Pécs, 1781. január 20. Salamon Sándor szolgabíró s. k. * A kegyes jóindulatú királyi helytartótanács előírása, azonfelül a tekintetes közösség magas elhatározásánál fogva, a járási szolgabírák a karasia posztó tekintetében, vajon a járás melyik helyein készül? kiváltképpen a helységek lakói hogyan öltözködnek? a nemes közösségnek valódi értesítést nyújtsanak; ezért a kegyes jóindulatú parancsnak, mint a nemes közösség rendeletének hódoló alázattal jelentjük; a hegyháti járásban, amely a rni igazgatásunkra van bízva, bizonnyal nincs műhely, még kevésbé nevezett karasia posztó műhely. Ami pedig a lakósok ruházatát illeti, a magvarok ideértve a horvátokat és a szerbeket is, nyáron leginkább vászon ingben és gatyában járnak, amelyet feleségeik vagy leányaik szőnek, és elegendőnek tartják, ha a baloldalon az előbb említett vászonból való — a házi családtagok által varrt — tarisznyát függesztenek, egyesek magyar kalappal, mások és hozzá többen némettel födik magukat; télen pedig egyesek kis és nagy szűrben, legtöbben pedig ködmönökkel fedik magukat, kisebbel, amely a törzset fedi, nagyobbal, amely a láb sarkáig ér. Vannak többen, akik még Szakolczáról hozott posztóból, másképp Pukaj posztónak nevezett kelméből és a pécsi szabók által nyereség céljéból varrt, egyszer-másszor a vásárokra vitt mentéket és nadrágokat vesznek, ily módon a lakósok sokan kurta mentéket szereznek be, a nadrágokat pedig, ritkán fordul elő, hogy ne úgy készíttessenek maguknak; hogy azonban az ilyenfajta nadrágok tovább tartsanak, azoknak a comb előtti részét, míg félig elhordozták, térdig meg szokták kettőzni, hogy tovább tartson. Ami a lábbeliket illeti, ritka azoknak a száma, akik csizmában járnak, szinte valamennyien bocskort viselnek. Ami pedig a járás németjeit illeti, ők szokott módjukon kis bőrből varrt cipőkben, sokan fából készültben és gyapjúharisnyában, nemkülönben német dolmányban járnak, alázatosan még azt tartjuk hozzá adandónak, hogy csaknem valamennyien kisebb és nagyobb szűrrel el vannak látva és abban látogatják a templomokat is. Ezt alázatosan jelentjük a nemes közösségnek. Némethi Sándor nemes Baranya vármegyének rendes szolgabírája s. k. Farkas Mátyás esküdt s. k. Részletezés. A karasiának nevezett posztó mennyisége, melyet egy év leforgása alatt Pécs szab. kir. városban és nemes Baranya megyében készítenek és megvarrnak:
