Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Mándoki László: Szalmásjút

237 SZALMÁSÚT MÁNDOKI LÁSZLÖ „... szalmás út, átv. ért. néhutt am. tejút, hadak útja az égen." (CZUCZOR—FOGARASI, 1870, p. 1022.) A klasszikus hagyományokon alapuló hi­vatalos csillagnevek, főleg Európában, népi csillagnevekként is szerepelnek, azonban ép­pen tejútrendszerünk Via lactea típusú nevei és interpretációi Európán kívül is több helyen jelentkeznek. Más csillagképek neveinél is ta­lálkozunk hasonló esetekkel, ezért feltételez­hetjük, sőt, bizonyosra vehetjük, hogy a leg­fontosabb, nagy eltérj edtségű népi csillagne­vek preklasszikus elképzeléseket tükröznek. Ez a helyzet a Via lactea egyéb névtípu­saival is, amelyek Európán kívül, de gyakran Európában is előfordulnak (a tél útja, mada­rak útja, irányt jelölő nevek), jelen dolgoza­tunkban azonban csak azt a névtípust és el­képzelést vizsgáljuk, amely szerint a Via lac­tea az égen lévő — vagy az égre felvitt — el­szórt szalma, vagy más, de mindig termesztett növényi anyag, például polyva, kenderpoz­dorja, széna vagy borsó. E névtípussal sokat foglalkozott már a ko­rábbi csillagnév-irodalom, az I. fejezetben a témára vonatkozó eddigi megállapításokat is­mertetjük. 1 A II. fejezetben mutatjuk be a rendelkezésünkre álló magyar anyagot, amely vizsgálódásaink alapját és indítékát képezi, a III. fejezetben foglalkozunk az összehasonlító anyaggal, majd a IV. fejezetben vonjuk le következtetéseinket: megkíséreljük megvilá­gítani a tárgyalt névtípus eredetét, amelynek elterjedési területe, mint alább látni fogjuk, 1 A viszonylag nagy irodalom és a sok adat el­lenére a Via lactea ezen név- és interpretációtípusa, amelyet sok monda képvisel, nem kapott helyet THOMPSON Motif-Index с. hatalmas művében. A Via lactea eredetének mondáit az A 778. (Ori­gin of the Milky Way) számon foglalta össze THOMPSON (1955, p. 158), s bár a bontásban (A 778.1 — A 778.101 — pp. 158—159) sok kisebb jelentő­ségű, vagy legalábbis kevesebb adattal képviselt tí­pus szerepel, a szerző figyelmét elkerülte az álta­lunk tárgyalt motívum, nem tulajdonított nagyobb jelentőséget az általa ismert adatoknak. A kitűnő munkát kiegészítendő, s a jövő (csil­lagnév-) kutatásait elősegítendő javasoljuk (s ma­gunk a jövőben így használjuk) az alábbi pótlást: A 778.2.2 The Milky Way as a straw-path (path of straw, or other grown vegetal matter). hozzásegít a mediterráneum kulturális hatá­rainak felvázolásához. A rendelkezésünkre álló anyag korántsem teljes, igen sok fontos művet nélkülöznünk kellett a feldolgozáskor, azonban úgy véljük, hogy az eddig összegyűjtött anyag is elegendő a legfontosabb problémák megvilágításához és az elterjedés körvonalazásához, a további­akban előkerülő adatok csak kiegészíthetik és finomíthatják, lényegében azonban nem mó­dosíthatják az alábbiakban bemutatott képet. A kérdést magunk sem tekintjük lezártnak, tárgyalására még vissza fogunk térni, de na­gyobb összefüggésekbe illetszve, a Via lactea euroszibériai (eurázsiai) neveinek együttes bemutatásánál és elemzésénél. I. A népi csillagneveket először Grimm hasz­nálta fel etimológiai következtetések levoná­sához, Német Mithológia с művében a Via lactea neveivel, s így a szalmásút képzetével is foglalkozott, bár ennek a név- és elképze­léstípusnak nincsen kapcsolata a német anyaggal. (Ez is mutatja, hogy nem a német mithológiát, hanem amithológiát akarta megírni.) Az általa vázolt elterjedési kép meglehetősen szűk, hiányos és adatai igen tág időszakot ölelnek fel. (Oszmán-) Török, ör­mény, szír, új zsidó, perzsa, kopt, ethióp és arab idetartozó neveket sorol fel, s megálla­pítja, hogy „.. . alle diese Namen laufen auf verzettelte Spreu hinaus: ein flüchtiger Dieb hat sie fallen lassen". (Grimm, DM 4 I, p. 296.) Ipolyi Magyar Mythologia с munkája, amely Grimm hatására, az ő műve nyomán készült, az ott ismertetett adatokhoz kapcsolja Schottnàk a (magyarországi románoktól gyűj­tött adatát (Ipolyi, 1854, p. 270.), de nem fi­gyel fel arra, hogy a magyarságnál is megvan ez a névtípus, pedig a szerző könyvének jegy­zeteiben felsorolja Lugossy kéziratos gyűjte­ményének csillagneveit, amelyek között sze­repelnek a Via lactea Cigányok útja, Szalma­út, Szalmásút, Szalmahullató út nevei is (Ipo­lyi, 1854, p. 582.). A magyar népi csillagnevek kutatásának

Next

/
Thumbnails
Contents