Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Mándoki László: Szalmásjút

237 SZALMÁSÚT MÁNDOKI LÁSZLÖ „... szalmás út, átv. ért. néhutt am. tejút, hadak útja az égen." (CZUCZOR—FOGARASI, 1870, p. 1022.) A klasszikus hagyományokon alapuló hivatalos csillagnevek, főleg Európában, népi csillagnevekként is szerepelnek, azonban éppen tejútrendszerünk Via lactea típusú nevei és interpretációi Európán kívül is több helyen jelentkeznek. Más csillagképek neveinél is találkozunk hasonló esetekkel, ezért feltételezhetjük, sőt, bizonyosra vehetjük, hogy a legfontosabb, nagy eltérj edtségű népi csillagnevek preklasszikus elképzeléseket tükröznek. Ez a helyzet a Via lactea egyéb névtípusaival is, amelyek Európán kívül, de gyakran Európában is előfordulnak (a tél útja, madarak útja, irányt jelölő nevek), jelen dolgozatunkban azonban csak azt a névtípust és elképzelést vizsgáljuk, amely szerint a Via lactea az égen lévő — vagy az égre felvitt — elszórt szalma, vagy más, de mindig termesztett növényi anyag, például polyva, kenderpozdorja, széna vagy borsó. E névtípussal sokat foglalkozott már a korábbi csillagnév-irodalom, az I. fejezetben a témára vonatkozó eddigi megállapításokat ismertetjük.

1 A II. fejezetben mutatjuk be a rendelkezésünkre álló magyar anyagot, amely vizsgálódásaink alapját és indítékát képezi, a III. fejezetben foglalkozunk az összehasonlító anyaggal, majd a IV. fejezetben vonjuk le következtetéseinket: megkíséreljük megvilágítani a tárgyalt névtípus eredetét, amelynek elterjedési területe, mint alább látni fogjuk, 1 A viszonylag nagy irodalom és a sok adat ellenére a Via lactea ezen név- és interpretációtípusa, amelyet sok monda képvisel, nem kapott helyet THOMPSON Motif-Index с. hatalmas művében. A Via lactea eredetének mondáit az A 778. (Origin of the Milky Way) számon foglalta össze THOMPSON (1955, p. 158), s bár a bontásban (A 778.1 — A 778.101 — pp. 158—159) sok kisebb jelentőségű, vagy legalábbis kevesebb adattal képviselt típus szerepel, a szerző figyelmét elkerülte az általunk tárgyalt motívum, nem tulajdonított nagyobb jelentőséget az általa ismert adatoknak. A kitűnő munkát kiegészítendő, s a jövő (csillagnév-) kutatásait elősegítendő javasoljuk (s magunk a jövőben így használjuk) az alábbi pótlást: A 778.2.2 The Milky Way as a straw-path (path of straw, or other grown vegetal matter). hozzásegít a mediterráneum kulturális határainak felvázolásához. A rendelkezésünkre álló anyag korántsem teljes, igen sok fontos művet nélkülöznünk kellett a feldolgozáskor, azonban úgy véljük, hogy az eddig összegyűjtött anyag is elegendő a legfontosabb problémák megvilágításához és az elterjedés körvonalazásához, a továbbiakban előkerülő adatok csak kiegészíthetik és finomíthatják, lényegében azonban nem módosíthatják az alábbiakban bemutatott képet. A kérdést magunk sem tekintjük lezártnak, tárgyalására még vissza fogunk térni, de nagyobb összefüggésekbe illetszve, a Via lactea euroszibériai (eurázsiai) neveinek együttes bemutatásánál és elemzésénél. I. A népi csillagneveket először Grimm használta fel etimológiai következtetések levonásához, Német Mithológia с művében a Via lactea neveivel, s így a szalmásút képzetével is foglalkozott, bár ennek a név- és elképzeléstípusnak nincsen kapcsolata a német anyaggal. (Ez is mutatja, hogy nem a német mithológiát, hanem amithológiát akarta megírni.) Az általa vázolt elterjedési kép meglehetősen szűk, hiányos és adatai igen tág időszakot ölelnek fel. (Oszmán-) Török, örmény, szír, új zsidó, perzsa, kopt, ethióp és arab idetartozó neveket sorol fel, s megállapítja, hogy „.. . alle diese Namen laufen auf verzettelte Spreu hinaus: ein flüchtiger Dieb hat sie fallen lassen". (Grimm, DM

4 I, p. 296.) Ipolyi Magyar Mythologia с munkája, amely Grimm hatására, az ő műve nyomán készült, az ott ismertetett adatokhoz kapcsolja Schottnàk a (magyarországi románoktól gyűjtött adatát (Ipolyi, 1854, p. 270.), de nem figyel fel arra, hogy a magyarságnál is megvan ez a névtípus, pedig a szerző könyvének jegyzeteiben felsorolja Lugossy kéziratos gyűjteményének csillagneveit, amelyek között szerepelnek a Via lactea Cigányok útja, Szalmaút, Szalmásút, Szalmahullató út nevei is (Ipolyi, 1854, p. 582.). A magyar népi csillagnevek kutatásának