Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Kováts Valéria: Szigetvári történeti néphagyományok. II.

276 KOVÁTS VALÉRIA Zrínyi szék. Id. Kapoli Antal faragása. Zríliyi Miklós Múzeum. Az előbb említett alkotások a korábbi idő­ben kialakult Zrínyi ikonográfiához annyiban kapcsolódnak, hogy a hős megmintázása, a ruházat, fegyver ábrázolása a XVI— XVII. sz-i metszetekig vezethető vissza. Ezek a pri­mitív, legtöbb esetben művészeti fokig el nem ért alkotások hozzájárulhattak ahhoz, hogy kialakítsák Zrínyi és hős katonái kirohanásá­nak képzőművészeti megfogalmazását, amely végül is Székely Bertalan és Hollósi Simon alkotásában jutott el a valóságos magas mű­vészeti fákra. 53 A XIX. és XX. sz-ban nagy mennyiségben forgalombahozott Székely Bertalan: „Zrínyi esküje", és „Zrínyi kirohanása"'-nak olajnyo­mat, metszet, rajz-reprodukcióit elég jól is­meri Szigetvár és környékének népe, s hite­lesnek fogadja el ezt az ábrázolást, amelynek mondanivalója, kifejezésmódja egyezik saját elképzeléseivel. 54 Az óraiképekhez hasonló megfogalmazásban kerültek bemutatásra a XIX. sz, második fe­53 Székely Bertalan: Zrínyi kirohanása. Olaj. 1885. Debrece/i Déri Múzeum. — Hollósy Simon: Zrínyi kirohanása Olaj, vázlat. Feltehetően 1890 kö­rül. Magántulajdon. 54 Zrínyi Miklós Múzeum tulajdona, 56.2.1. és 56.3.1. Itsz. I ében elterjedt ponyvairodalom illusztrációi, ímelyeknek nem jelentéktelen részük lehe­tett a parasztság vizuális elképzeléseinek ala­kításában. Ezeknél az ábrázolásoknál a vár­ostrom utolsó órái elevenedtek meg, a fedő­lapon rendszerint Zrínyi kirohanása volt lát­ható. Az öldöklés megfelelő érzékeltetése is hozzátartozott a jó illusztrációhoz, s a roman­tikus ,,utolsó búcsú" sem maradhatott ki a képes ábrázolások közül. 55 Ahogyan a XIX. sz.-ban az újságmellékle­tek, képesújságok, folyóiratok romantikus illusztrációi a polgárság történeti tudatát erő­sen befolyásolták a nagy nemzeti események, a „nemzet sorsa" felé fordították, úgy a XX. sz. filléres képesújságai, a parasztság körében népszerű újságmellékletek hozzájárultak a parasztság történeti tudatának kialakításá­hoz. 56 A magas művészi értékkel bíró művek rep­rodukciói, a csekély értékű, vagy semmiféle művészi beccsel nem bíró, de könnyen ért­hető órakép, ponyva, újságillusztrációk kü­lön-külön és együttesen feltétlenül alkalma­saik voltak arra, hogy a kialakult vagy alaku­lóban lévő néphagyomány egy-egy részletét maradandóvá tegyék, vizuális úton is rögzít­sék. Az ábrázolások mondanivalói és elemei egybeolvadtak a szájhagyomány egyes részei­vel s mintegy dokumentációjaként szolgáltak a népi emlékezésekben élő személyek és ese­mények megele venítéséhez. Népi ábrázolások Meg kell említtetnünk azt a néhány, sziget­vári hagyományokkal összefüggő népi ábrá­zolást, amelyet külső hatásra, bizonyos alka­lomra, megrendelésre készítettek. Valóban el­szórt jelenségekről van itt szó, csupán azért emlékezünk róluk, mert Szigetváron és köz­vetlen környékén kívül csak egy esetről tu­dunk, hogy Szigetvárhoz kapcsolódó népi al­kotás készült volna, Ezek az alkotások naiv módon, esetlenül, de mindenki számára köz­érthetően fejezik ki mondanivalójukat, s a ké­szítők legtöbbször magyarázó szöveggel is el­látják az ábrázolást. Id. Kapoli Antal, a nemrégiben meghalt hí­res faragó népművész egyik faragott szék­támláján „kapoli stílusú" ornamentáiis ele­mekikel díszített mezőnybe helyezi Zrínyi Miklós alakját. 57 Tudomásunk szerint Kapoli 55 Babies András szóbeli közlése. 56 A szerző 1956—59 évi gyűjtése. 57 Zrínyi Miklós Múzeum 58.21.1. Itsz. — A szék ismertetését i 1. Mándoki László: Baranyai székeik, с dolgo­zatában. J. P. M. Évkönyve 1962. 23. kép.

Next

/
Thumbnails
Contents