Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Kováts Valéria: Szigetvári történeti néphagyományok. II.

SZIGETVÁRI TÖRTÉNETI NÉPHAGYOMÁNYOK 277 Antal nem készített más, Zrínyit ábrázoló faragást. A másik három Zrínyi ábrázolás nem „hivatásos" faragó műve, hanem Kálmáncsi Albert szigetvári borbély alkotása a helyi önkéntes tűzoltó egyesület számára. A díszszéken „aranyos" háttérből plasztikusan kiemelkedő figurák között Zrínyi Miklós alakja patrónusként tűnik elő.

58 A kulacson lévő Zrínyi ábrázolás Szigetvár szimbóluma, a kulacs másik oldalán lévő tűzoltó a helyi egyesület megszemélyesítője.

59 A faragott tűzoltókép egyik felső sarkában Zrínyi mellképe látható, mint képmás, ovális mezőbe helyezve, szögletes kerettel határolva,

60 Kálmiáncsinak ez az alkotása nemcsak naiv bája, és helyi vonatkozása miatt alkalmas a részletes elemzésre, hanem a Zrínyi kép önállóan is igen érdekes, éppen a népi díszítőA Szigetvári Tűzoltóegyesület díszszékének Zrínyi ábrázolása, — részlet — Kálmáncsi Albert faragása. Zrínyi Miklós Múzeum. 58 Zrínyi Miklós Múzeum 56.16.1. ltsz. — A szék ismertetését 1. Mándoki László: baranyai székek, с dolgozatában. J. P. M. Évkönyve 1962. 21. kép. 59 Zrínyi Miklós Múzeum 56.66.1. ltsz. M Zrínyi Miklós Múzeum 56.65.1. ltsz. készség téma és formaalakítása miatt. Első tekintetre feltűnő Zrínyi ruházatának csaknem teljesen hű megmintázása, a hagyományos „Zrínyi ünnepi ruha" szerint. Másrészt a mellkép ovális mezőjének szélén „Zrínyi Miklós" felirat beszél arról, hogy itt a faragó egy Zrínyi képet másolt, ugyanis a felirat elhelyezése s a kép kompozíciója ellentétben áll a faragás többi részével, az egyes elemeiknek a térbe való elhelyezésével. A szigetvári „városháza" dísztermében főhelyen lévő nagyméretű Zrínyi Miklóst ábrázoló olajfestmény volt az előképe Kálmáncsi Zrínyi faragásának.

61 A kép teljesen azonos elrendezésben mutatja a hőst, avval a különbséggel, hogy itt latinul és magyarul készült a felirat, s minthogy valóban jó színvonalú ábrázolásról van szó, a kor stílusának megfelelően a részletek rajza előtérbe került, A képen a festő kézjegye hiányzik. A Zrínyi kép XVIII. sz.-i alkotásnak látszik, s tulajdoniképpen hű másolata egy ismeretlen mestertől a XVÍÍ. sz.-ban készült s a XVIII. sz.-ban elterjedt, közismert Zrínyi metszetnek.

62 A XVII. sz.-i metszetet ismeretlen, de kétségkívül ügyes festő hűen lemásolta, s képe a szigetvári városházára kerülve ismertté lett. Feltehetően Kálmáncsi előtt is ez a kép volt ismeretes s így választotta mintául a faragáshoz, s így került be áttételesen a népi hagyományba Zrínyi Miklós XVII. sz-i ábrázolása. Sajnos nincsen adatunk arra, hogy a Zrínyi képmás mikor készült, s hogyan került a község birtokába, csupán azt sikerült megállapítani, hogy a múlt század hetvenes éveitől már számontartották. Az említett négy munkán kívül több népi faragással nem találkozunk. A legutóbbi időben Bele János molványi faragó kísérletezett néhány Zrínyi ábrázolású cigarettadoboz készítésével. Nem tartozik a népművészeti termékek közé s csak mint kuriózumot említjük meg a szigetvári ostromnak agyagból való megmintázását. Paprika János decsi parasztember alkotása a Milleneumi Kiállítás történeti anyagának Szigetvárra vonatkozó részénél került bemutatásra. Az ostromot bemutató, többszáz alakiból álló, egy hatalmas asztalon alig elférő makettszerű alkotás a kiállítás után a decsiek kedvenc látványossága lett.

63 G1 Zrínyi Miklós Múzeum 54.20.1. ltsz. 62 Zrínyi Miklós Múzeum 55.46.1. ltsz. 03 Nóvák József volt szekszárdi múzeumigazgató szíves közlése, amelyért ezúttal is köszönetet mondok,