Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Kováts Valéria: Szigetvári történeti néphagyományok. II.

268 KOVÁTS Török mosdómedence a kat. templomban. detmagyarázó hagyományanyagból a mai ,,őslakosság"-nak a területhez való ragaszkodása tükröződik vissza, ahol éi, részeseként e táj kultúrájának, elképzeléseit a szigetvári és környékbeli magyar lakossággal is elfogadtatni kívánván. Kimutatható, hogy a lakosságnak ez a rétege a valóban utánuk betelepült szigetvári magyar lakossággal szemben bangoztatja ,,őshonosságát''. Az ostrom emléke, az előkészületek a várvédelemre az ő hagyományanyagukban élnek legélénkebben. Az egyes helyeknek topográfiai rögzítése is leginkább náluk található meg. A hagyományanyagban a történeti eseményekkel ellentétes elemeket nem találunk. Természetesen kivétielt képeznek ez alól a szigetvári ostrommal kapcsolatos egyes helymegjelölések és elnevezések, mint pl. a Bástya, Sánc, Tapasztó, Tüskevár, Török temető stb. Az egyes helyekhez kapcsolódó népi elképzelések megtartották eredeti neveiket, dűlőnevek, helynevek alakjában. Ezeknek, az egyes helyekre vonatkozó népi elnevezéseknek több esetben reális magva van.

24 24 Dűlőnév formájában ma is él a Tüskevár, Sásváros, Vár, Város, Kanizsai város, Tapasztó, Alsóbástyalyuk, Felsőbástyalyuk, Sánc, Török temető elnevezés, VALÉRIA A valóságmag elemzése Szigetvár főtere körül sorakozó épületcsoportot és ennek közvetlen környékét, amely a XVI. században az Óvárost alkotta, ma is mint „óvárosi", vagy „városi" részt emlegetik. Alkalmasnak kínálkozik a hagyományozódás folyamatának bemutatására a „Katona temető". — Amint korábban már említettük — a szigetvári nép a vártól nyugatra mintegy 300 m távolságban lévő, kissé dombosodó térséget így nevezi. Istvánffy a szigetvári ostrom leírásánál szól az ún. „Katona-temetőről".

25 Ezt a helyet az ostrom alatt meghalt magyar hősök, sőt többen Zrínyi temetkezési helyének is tartják. Egy 1810-ből való szigetvári térkép még feltüntet egy a Kanizsa felé vivő úton is átnyúló, dél felé terjedő, régóta használatlan temetőt.

26 Németh Béla monográfiájában a Katona-temetőről, mint történeti ténnyel kapcsolatos helyről ír.

27 1959-ben a térképnek megfelelő területen végzett kutatás valóban egy temető maradványát tárta fel, azonban a temető a visszafoglalási időkből származottnak bizonyult.

28 Hogy Istvánffy Katona-temetője valóban hol volt, s e névvel mit akart jelölni, neim tudjuk. Az elmondottak alapján azonban azt a helyet, melyet a nép Katonatemető néven „Basa kút". Németh Béla közlése után. 2

"' Istvánffy Miklós: A magyarok történetéről. 343 (Monumenta Hungarica VI.) 26 A térkép a Janus Pannonius Múzeum tulajdona. 27 Németh Béla: i. m. 232 és 238. 28 A Janus Pannonius Múzeum ásatása 1959-ben,