Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Kováts Valéria: Szigetvári történeti néphagyományok. II.

SZIGETVÁRI TÖRTÉNETI NÉPHAGYOMÁNYOK 269említ, mint további kutatásra váró népi helymegjelölést kell tekintenünk.

29 Vizuális élmények hatása A hagyományozódást nemcsak a hallottak, hanem a látottak is befolyásolják. A történeti emlék és a történeti tudat egymásra való hatásának jó példája a magyar történelmet kitűnően ismerő Vörösmarty Mihály szigetvári látogatása. Vörösmarty körüljárta a várat, ke^ reste a régi harcok emlékét és felidézte a falak között lejátszódott eseményeket, kutatta a régi küzdelem nyomait, s ugyanakkor figyelembe secm vette azokat a változásokat, amelyek az elmúlt évszázadok alatt végbementek a szigetvári várban.

30 Ha Vörösmarty Mihály nem a valóságos történeti emlékek számbavételét tartotta szem előtt, hanem a szigetvári események megkapó légkörét akarta maga köré teremteni, akkor ne csodálkozzunk azon, hogy a nép az ostrommal kapcsolatba hoz mindent, ami a szokottnál eltérőbb és fantáziáját a történeti időkre irányítja. A sok beomlott pince, a vízzel telt gödrök, a lapályos földterületek, a beszakadt présházak, az összeomlott viskók, mind „Zrínyi idejéből valók". A hosszú ideig magánkézen lévő vár olyan volt, mint a legtöbb gazdasági központ, a népi képzelet számára csak keveset jelenített. A húszas évektől a negyvenes évek közepéig a vár a nép elöl csaknem teljesen elzárt volt. Az idő és a zártság ténye hozta létre azokat a kincsekkel és titkos alagúttal összefüggő történetek jó részét, amelyeknek nemcsak paraszti, de értelmiségi körökben is elterjedt s valónak hitt, igen változatos anyagát tárja elénk Szigetvár és környékének hagyományvilága, A harmincas években a vár akkori grófi tulajdonosának, Andrássy Mihálynak dolgozószobája falán függő, az 1689-ből való Anguissola-féle térkép a vár nyugati kötőgátja mellett húzódó területet mint füves térséget jelöli. Bizonyára a vár személyzetéinek köréből terjedt el a községben az a hiedelem, hogy a térkép a kerttel jelölt területen az elásott kincsek helyét jelöli meg. Ezt a helyet a legutóbbi időkig is számontartották, és úgy tekintették, mint a vár legfontosabb helyét.

31 29 Amennyiben feltételezzük, hogy az Istvánffy által leírt sánc a DNy-i bástyához vezetett, ennek végén, vagyis a Vártól DNy-ra lévő dombos területen kell a katonasírokat keresnünk. 30 Lukácsy Sándor, Balassa László: Vörösmarty Mihály 1800—1855. 39. 31 Leonardo Anguissola térképe. Wien, Kriegsarchiv, Feldakten 1689, 1/7, Pasc. 167/9. Plan von Sigeth: Schloss und Statt Siegeth. Szulejmán dzsámi minaretje. A hagyomány folytonos mozgása, változása közben az elképzeléseknek megfelelő he^lyet keres, s azt, amennyiben alkalmas, a népi képzelet a megfelelő gondolatokkal megtölti. Amikor ezek a gondolatok meghaladottakká válnak, nem kapcsolódnak szorosan a helyhez, a régi tartalom módosul. Sok esetben a régi hely jelentősége megszűnik, s a hozzátapadó gondolatok vele együtt elhalnak, s az új elképzelések már más helyhez tapadnak. Elszíntelenedési folyamat Ilyen elhalványulást látunk a Sánc nevű városrésznél is. A kilencvenes évek végén még mindenki előtt ismeretes volt a Sánc jelentősége és a hagyomány fenntartotta történetét is. Ma már a fiatalabbak csak mint helynevet ismerik, s halványan hozzák kapcsolatba az ostrommal, a gyermekek pedig már csak a nevet tudják, s azt nem kötik semmihez sem. Hasonló az emlékezés a Tüskevárnál. Csak a 70 éven felüli szigetvári ,,bosnyák" és magyar lakosság beszél az ostrom alatt szerepet