Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Kováts Valéria: Szigetvári történeti néphagyományok. II.

SZIGETVÁRI TÖRTÉNETI NÉPHAGYOMÁNYOK 267 Az ostrom A néphagyomány és a történeti anyag kapcsolatát vizsgálva, néhány szót kell szólnunk azokról a problémáikról, mely éppen a történeti szempontok figyelembe vétele miatt szükséges. Az ostrom történetét a korabeli krónikák és a történeti leírások nagyjából egyformán mondják el, bár a részletek elemzésénél az ellentmondó adatok és a többféleképpen értelmezhető leírások alapján más és más képet állíthatunk össze.

19 A két leglényegesebb Szigetvárral foglalkozó munka, Salamon Ferenc: Az első Zrínyiek és Németh Béla: Szigetvár története с műve az ostromot teljesen különbözően rekonstruálja, bár forrásanyaguk azonos.

20 Még helyileg is másképpen mondják el az eseményeket, sőt az egyes vár-, illetve erődrészek helyét is máshová helyezik. Az ostrom időszakában lejátszódott események időbeli sorrendjét másként állítják fel. Forrásaiknak az egyes korabeli és néhány évtized távlatából megírt híradásoknak, krónikáknak idő- és hely megjelölései sok esetben bizonytalanok, pontatlanok, sőt zavarosnak is mondhatók. Különösen áll ez az ostrom utolsó mozzanatainak leírására, a belső vár helyére, az itt lezajlott eseményekre.

21 Minderre azért kívánunk rámutatni, mert a történeti anyag nem teljes mértékben egyöntetűen tisztázott volta a most tárgyalt vonatkozásokban nagymértékben megnehezíti a népi hagyományanyagnak a történeti anyaggal való összehasonlítását. A töröknek az ostromnál tanúsított szerepét és Szigetvárra vonatkozóan a török uralom időszakát, a történeti anyag alig tartja számon, hiszen az itteni élet lényeges eseményt nem tud felmutatni néhány török elleni támadáson kívül.

22 Erre a »korszakra inkább a néphagyomány őriz Szigetvár Vonatkozásában emlékanyagát. Szulejmán halála, 10 Főleg a támadások száma és iránya, valamint az egyes városrészek elfoglalásának időpontja tekintetében mutatkozik különbség. 20 Salamon Ferenc: i. m.-ban a leglényegesebb forrásokra támaszkodik, Németh Béla negyven évvel később megjelent monográfiájában olyan forrásanyagot is közöl, amely ismeretlen volt Salamon előtt. Az ostrom történetét illetően azonban csaknem azonos forrásokra hivatkoznak, bár azokat különbözőképpen dolgozták fel. 21 A belső vár kérdésénél a magyar és török források annyi ellentmondást tartalmaznak, hogy megnyugtató álláspontot kialakítani nem lehet. Ezt a kérdést csak ásatások segítségével lehet lezárni, amennyiben a terület feldúltsága miatt ez még le^ hetséges. 22 Hal Pál: Szigetvár 1688 és 1689-ben. SzigetVár, 1939. 6. Ali pasa dzsámijának szamárhátíves ablakai. eltemetése a történetírás számára sem. teljesen tisztázott és a .néphagyomány is változatos történeteket őriz. Sajátos törvényeinek megfelelően a legmegfelelőbbet és a sajátos paraszti észjárás szerint a számára legelfogadhatóbbat őrizte meg. A „bosnyákság" szerepe Tanulmányunk I. részében már említettük, hogy a szigetvári őslakosságnak a „hosnyákság"-naik történetét ténylegesen nem ismerjük. Itt is utalnunk kell arra, hogy máig sem felderített kérdés, hogy a török alatt betelepített horvát, szerb, és feltehetően egyéb balkáni lakosság voltaiképpen honnan és milyen lélekszámmal települt be Szigetvárra és ennek közvetlen környékére. Ezeknek a népeknek, illetve népcsoportoknak a különiböző vallási nézetek miatt alakult kulturális, történeti helyzetével nem foglalkoztak. Történészeink néhány, közeleibbről meg nem vizsgált adatból 'kiindulva vették át egymástól Szigetvár őslakosságának „történetét" .

2Л Mint már említettük, éppen náluk, az ő települési hagyományanyagukban erősen él a Zrínyi-kori letelepedés .,emléke", amellyel „ősi származás"'-ukait kívánják kifejezni. A nem magyar eredetű lakosság ily értelmű tudata, s népi öntudata magyarázata annak, hogy a legutóbbi időkben is kimutatható ere23 A törökországi forrásanyag feldolgozatlansága miatt a hódoltság alatti betelepítésekről ismereteink hiányosak. Tudomásunk szerint a jugoszláv történetírás sem tisztázta ezeket a kérdéseket,