Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Kováts Valéria: Szigetvári történeti néphagyományok. II.

262 KOVÁTS VALÉRIA berek találták meg a kincset, és dúsgazdaggá váltak, mások szerint még most is a földben van, de vannak, akik azt állítják, hogy a török utasak már régen rátaláltak a kincsre s azt magukkal vitték. Ezek a kincsásó, illetve megtaláló történetek a mai napig is a törökökkel kapcsolatos legkedveltebb történetek közé tartoznak, s a nép között elevenen élnek. Az egyik legáltalánosabban ismert történet a következő : Amikor még itt voltak a törökök, a sok kincset elásták, mikor el kellett memniök. Ez akkor így volt szokásban. Ez már nagyon, régen volt. Aztán a törökök hazamentek, a kincsekről meg elfeledkezett mindenki. Aztán később törökök jötteik erre a vidékre. Mindegyikinél volt egy papír, amin olyan furcsa alakú kövek voltak felrajzolva. Kérdezték mindenkitől, hogy merre vannak ilyen kövek. Abban az időben még Szigetben sok ilyen követ lehetett találni. Az egyik nagy kőrakásihoz elvezették a törököket. Hiába kérdezték tőlük, hogy mit akarnak evvel, neim mondták meg. A törökök nekiestek a kőnek, elmozdították helyükről mindegyiket, aztán elkezdtek ásni. III A szigetvári történeti néphagyomány értékelésénél figyelembe kell venni a történeti eseményeket, a megállapítható valóságot, továbbá a szépirodalom, képzőművészet, s a kultúra számos területéről érkező hatásokat, a paraszti tudatformákra gyakorolt bonyolult hatások folyamatát. NÉPHAGYOMÁNY A néphagyománynak a történeti amyagglal való összefüggése tekintetében nem számolhatunk mindenkor kétségtelen történeti tényekkel. Szigetvár története ugyan a gyér kútfő és forrásadatok alapjain a XV. sz. közepétől kezdve egészen 1566-ig, a török elfoglalása idejéig főbb vonásokban ismert.

1 Mégis, éppen az adatok hiányossága miatt, különböző nézetek uralkodnak a város, illetve a vár keletkezésének idejére vonatkozóan. Az állítólagos premontrei kolostor a XV. sz. első felében épülhetett a palánkkal körülvett vár mellé, s evvel együtt alapja lehetett a községi településnek. De feltételezhető az is, hogy 52 1958. özv. Taubert Imréné. 53 1958. Domolos-puszta, Igmándy-Hegyessy Géza közlése. 1 Németh Béla: Szigetvár története. Pécs, 1903. gíts Rengeteg kincset, aranyat, drágaságot találtaik, mert ez volt a hely, ahová a törökök eldugták a kincseiket. A papíron jelek voltak, hogy milyen formájú kő van a kincsre borítva. A törökök hirtelen összepakoltak mindent, aztán úgy eltűntek, mintha nem is lettek volna ott. Hiába keresték őket.

52 A török kincsek históriájának elterjedése annyira általános, hogy értelmiségi körök is hitelt adnak ezeknek a történeteknek, „Még fiatal koromban, a 900-as évek elején, amikor édesapám, Szigetvár főbírója volt, hallottam, hogy törökök érkeztek ide Szigetvárra és térképpel keresték az aranyborjút, de nem találták meg."

53 A kincsek keresésének egyik mozgatója a leszakadt üregek, pincék mellől előkerülő kő, vagy egyéb tárgy, a népi képzeletben esetenként megteremti a maga „elásott török kincs" történetét. A kincstörténetekre jellemző, hogy az ötvenes években napvilágra került Domolospusztai germán fejedelmi női sírt a környék lakossága a mai napig mint török kincset tartja számon. A hagyományozódás különböző módozatainak vizsgálata mellett — a lehetőségek szerint — figyelnünk kell a nemzedékeken át nyomon követhető továbbélésre, nemkülönben egy-egy motívum elterjedésének térbeli határaira. ÉS TÖRTÉNELEM előbb a kolostor és templom épült fel, s ezt követően építették a, fcésőközépkori kis erődvárat.

2 Az történeti tény, hogy Szigetvárnak az 1500nas évek elején már megerősített vara, s ettől nem messze palánkkal, fallal körülvett városi települése volt, s a források egyöntetűen emlegetik az ennek középső részén állott templomot. A jnjéphagyománynak a város_ kialakulásáról, ennek kezdeti történetéről vallott anyaga a történeti valósággal annyiban van összhang2 Németh Béla: i. m. — A vár keletkezési idejét a XV. sz. első felére teszi, míg a város kialakulását, okleveles anyagra való hivatkozással, korábbi időpontra helyezi. Az írásos források elégtelensége miatt a település kezdetének időszakát, a vár és város keletkezése idejének egymáshoz való viszonyát ásatás seíégével lehetne közelebbről meghatározni.