Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Kováts Valéria: Szigetvári történeti néphagyományok. II.

SZIGETVÁRI TÖRTÉNETI NÉPHAGYOMÁNYOK 263 A turbéki hársfa, a búcsúsokkal ham, hogy nyilvánvalóan a mocsaras vidék­ből legjobban kiemelkedő terület települt be legkorábban. A ternnészeti adottság a XX. század elejéig meghatározta a település ha­tárvonalát, s a letelepedés menetét is. 3 Ez a népi emlékezésben a legutóbbi időkig meg­őrződött, amely a későközépkori időket, a le­telepedést úgy tartotta számon, mintha az előtte zajlott volna le. A város kialakulása, illetve a telepedés tekintetében a néphagyo­mány a történetivel azonos anyagot őrzött meg. Ha figyelembe vesszük a nép között az iskolai oktatás nyomán szétterjedt és gyöke­ret vert ismeretek továbbélését, akkor is szá­mot kell vetnünk a többi nemzedéken át meg­őrzött, leszűrt tapasztalattal, amely a sajátos paraszti gondolkozás útján tárja elénk a lete­lepedés lehetőségeit. Anélkül, hogy a történeti anyag minden egyes problematikus részén végigmenvén, annak hiányosságára hívnánk fel a figyelmet, néhány mindmáig megoldatlan kérdésre 1 ép­pen a néphagyománnyal való összefüggése miatt kénytelenek vagyunk utalni. 1566 évi török támadás Ezeknek a kérdéseknek egyike maga az 1566-i ostrom. Történészeink a mai napig sem foglaltak el egységes álláspontot Szigetvár ostromára vonatkozóan. Egyesek vallják, hogy a török eredetileg nem Sziget várát akarta el­foglalni, hanem váratlan események követ­keztében változtatta meg tervét, s foglalta el 3 Szentirmay Tibor: Szigetvár nagyközség tele­pülés földrajza. Szigetvár 1935. még a Pécstől nyugatra eső vidéket, ezen Szi­get erősségét. 4 Mások, a törökök következetes politikai és stratégiai terve tartozékához szá­mítják Szigetvárnak elfoglalását is biztosító, igen fontos végvárnak felszámolását. 5 A történeti forrásnak nemcsak a magyar, de török részről való újabb átvizsgálása re­mélhetőleg tisztázni fogja Szigetvár elfoglalá­sának valódi okát. Azok a történészek, akik szerint a Bécs elfoglalás ára irányuló török tá­madás egyik állomása volt Szigetvár, érvelé­sükben utalnak arra, hogy már az 1556. évi török támadás kudarca figyelmeztette a törö­köt, hogy Szigetvár elfoglalása nem 'egyszerű feladat, de mellőzhetetlen feltétele annak, hogy az út a Déldunántúlon szabaddá váljék Bécs felé, a hódító előtt. A néphagyomány az utóbbit vallja, mind az alagutakról vallott elképzeléseiben, mind a várépítéssel kapcsolatos hagyományanyagá­ban, mind pedig Szigetvár közvetlen ostrom alá vétele okainak keresésében. Az egyöntetű népi elképzelés részben kétségkívül a XIX. sz-i tankönyvek hatásának, illetve az iskolai tanítás munkájának eredménye, egyben a Szi­getvár áldozatát kiemelő Habsburg ellenes magatartás megnyilvánulása is. A XIX. szá­zad második felében, a Kiegyezés utáni idő­ben Szigetváron ezek a nézetek mindinkább köztudatossá váltak. 6 De Szigetvár lakosságá­nak gondolatvilágát az iskolai tanítástól füg­getlenül is nyilvánvalóan foglalkoztatta az 1566 évi török támadás oka. A magyarázat: Bécs elfoglalása, a nép számára teljes értékű, ugyanakkor a történeti valóságot is fedi. 4 Elsősorban a Habsburg-párti Istvánffy Miklós krónikája nyomán írott történeti munkák révén ter­jedt el ez a felfogás. A költő Zrbyi Miklós érthe­tően felhasználta a siklósi rajtütést. Ez az eposz számára kínálkozó kiindulás a Szigetvár elestével foglalkozó történetírást azóta is erősen befolyásolta, amely történeti tényként veszi át a Zrinyiászból Szigetvár megtámadásának említett okát. Jelenleg az általános iskolai és középiskolai tankönyvek is ennek a nézetnek adnak helyet, szemben a most megjelent „Magyarország története, II." 1962. egyete­mi tainiköinyvvel. 5 Thury József: Szigetvár elfoglalása 1566-ban c. közleményében (Hadtörténeti Közlemények. 1891. 64—65) Szelaniki Musztafa, a szigetvári ostromnál jelen volt, a szultán környezetében élt török törté­netíró naplóját közli, és magyarázza, amely szerint Szigetvár elfoglalása egy nagyszabású hadjárat első eseménye. Szelaniki naplójának ez az első magyar nyelvű kiadása. A Hammer-féle német nyelvű ki­adás több vonatkozásban helytelenül adja az eredeti szöveg fordítását, s számos félreértésre adott okot. 6 A XIX. sz. második felében megalakult sziget­vári egyesületek, élükön az Olvasóegylettel, hirde­tői lettek ennek az eszmélnek. —• L. Kováts V. Köz­lemények a Zrínyi Miklós Múzeum anyagából. J. P, M. Évkönyve, 1959. 176—77,

Next

/
Thumbnails
Contents