Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Reuter Camillo: Újabb adatok Pécs város középkori latin nevéhez

196 REUTER CAMILLO nálatükkal basilica-пак. neveztek, emlékezve saját főrangújaik sírbolt — sírkápolnáira. Gosztonyi Gyula építészmérnök alapvető munkáiban — összefoglalva és ismertetve a régi kutatók eredményeit, feldolgozva saját kutatásainak, ásatásainak eredményeit — ia következőket állapítja meg a frankok koráról: „Itt (a Ferenciek utcájától északra) helyezkednek el egymás mellett az eddig feltárt ókeresztény kultuszépületek, építmények, éspedig nyugatról kelet felé a cella trichora első, római kori és második, frank festésével, frank sírjaival, a festett sírkamra, amelyhez egykor földfeletti cella memoriae .[= basilica) tartozott, stb." (Gosztonyi 13, 97). Nagy Tibor a ceíZa trichora második festését nem tartja frank eredetűnek, hanem azt a XI. században történt oltáráthelyezéssel hozza kapcsolatba, tehát már a magyarság idejében történt volt (Szépművészet, 1941. évf.). Gosztonyi nem foglal állást Nagy Tibor megállapításával szemben, lehetségesnek tartja mindkettőt. Nem kívánok ebben én sem állást foglalni. Ha azonban a frank latinság basilica szava ,sírkápolna; cella memoriae' értelemben elfogadható, Pécs IX. századi latin neve arra mutat, hogy a frankok igenis ismerhették az itt lévő ókeresztény kultuszépületeket (épületmaradványokat — romokat — függetlenül attól, hogy az említett festés kitől ered. Az pedig írásbeli emlékkel igazolt, hogy Liupraim korában itt templomot szenteltek. Legfeljebb az lehet most már kérdés, hogy a frankoktól itt talált épületek (épületmaradványok) közül melyiket állították helyre. Gosztonyi is felveti a (kérdést, hogy mit jelentett a frank korszak elnevezésében a basilica szó. Szerinte „Ha az egyházi központok értelmezése irányadó, akkor csakis nagyobb, legalább háromhajós épületekről lehet szó, ami annyit jelent, hogy Pécsett már a frank idők kezdetén öt ilyen bazilikaszerű épületnek kellett lennie." (I. m. 25). „De lehetséges az is, hogy provinciális értelmezéssel minden keresztény kultuszépületet a bazilika fogalma alá vonták és így állott elő a Quinque Basilicae gyűjtőnév, tehát basilica elnevezés alatt nemcsak bazilikaszerű épületeket, hanem kisebb egyhajós, vagy centrális építményeket is értettek, azaz minden olyan épületet, amely a templom fogalma alá volt vonható." Eddig Gosztonyi igen jó úton nyomoz, s ha Migne középkori, latin értelmezését ismeri, kétségtelenül megtalálja a helyes megoldást. Azonban továbbiakban már téves útra tér, amikor folytatólag írja, hogy „Ebben az esetben azonban valószínű, hogy a szláv Pet Crkva kifejezés megszorított értelmezés nélküli, általános lefordításából keletkezett a Quinque Basilicae elnevezés Salzburgban, vagy más a helyi viszonyokkal nem ismerős, a közvetlenül nem érintkező vidéken, míg Quinque Ecclesiae változat a helyi viszonyokkal ismerős fordítótól származik. Ilyen értelmezés mellett Pécsett nem kellett öt bazilikának lenni, hanem öt kisebb, nagyobb keresztény kultuszépületnek, köztük természetesen néhány bazilikának is." (Uo.) A helynévadás törvényszerűségeit ismer- , ve, ez az elgondolás el nem fogadható. A Qquinque Basilicae n

em fordítás, hanem eredeti latin frank névadás az it

t talált sir

kapol- I 'Ji^

Tbasilica-k) nyomán, arnëlvëkbol a írM

i- í "kok fo

glalásakor még létező, vagy legalabTp is rendelteteset még mutató öt sírkápolna (ba~ v •яШси)- adta az újra éledő városnak közép

köri lMm~"franfc névét. E névadásra — illetőleg 0 ilyen helynévadási törvényszerűségre gondolt Szabó Pál Zoltán (A 2000 éves Pécs. 6—7.), amikor hasonlóan a megváltozott — beépített — természetes táj szemléletéből kiindulva magyarázza városunk, de más város nevének keletkezését, és azt, hogy a különböző nyelvű szemlélőből ugyanazt a szemléletet váltja ki és azonos értelmű névadást eredményez. Ugyanezen az állásponton van Kniezsa István (A párh. hn. adás 43—48), a névadás törvényszerűségét illetően, de Pécs esetében figyelembe kell venni Kniezsa i. m. 46. lap 3. jegyzetében foglaltak lehetőségét. Az épületek közül, az eddigi ásatások eredményeként feltehető, hogy a második festés alapján a cella trichora lehetett az, amelyet Liupram idejében felszenteltek. Természetesen Nagy Tibor megállapításának helyessége esetében Liupram által küldött mesteremberekkel kapcsolatos feltevés a cella trichoraval elesik (vö. i. m. 30. és Fülep 82, 86). Az már azután, a középkori latin szóhasználat fejlődésének eredménye, hogy amikor már a frank szóhasználat értelmié elhalványult, elavult, a Quinque Basilicae később Quinque Ecclesiae néven bukkan fel éppen száz év múlva. A következő kérdés, amely megoldásra vár az, hogy került a pécsi püpsökségről kiadott oklevélbe a Quinque Ecclesiae név? Megkísérelek egy lehetőséget ismertetni. I. István ránkmaradt, részben vagy egészben megbízható okleveleiből szakértők, — külföldiek és hazaiak egyaránt — megállapították, hogy azok a német császári okleveleik mintájára készültek. Megállapítást nyert, hogy ez