Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)
Papp László: A bolyi avarkori temető I.
18Ö PAPP LÁSZLÓ 13. kép. 58. sír 14. kép. 59. sír tűnt, utóbb pedig, a mondott mélységnél, a sírgödröket elválasztó földfal jelentkezett. Az embersír-gödörben fiatal férfi csontváza feküdt. A sírgödör mélysége 285 cm, hossza 255 cm, szélessége 80 cm. A 175 cm hosszú, 42 cm vállszélességű csontváz viszonylag jó állapotú, egyes csontrészei azonban, így a koponya alja elporladtak. Iránya Ny—K, É-tól 82° eltéréssel. A sír részlegesen bolygatottnak látszott, az alsó állkapocs a jobb felső karcsont alatt volt, egyéb rendellenességet azonban nem észleltünk. A koponya kissé jobbra billent. A jobb medence felső széle mentén két db, az ülőcsont balszélén, továbbá a bal medence és az alsó karcsont között egy-egy db négyszögletes, sima ezüstlapból készült övveret volt, sarkaikon egy-egy szegecslyukkal, bronzszegekkel (XII. t. 13—16.). A veretek hátsó oldalán bőrmaradvány. Az alsó csigolyacsont két oldalán, továbbá az ülőcsont alsó szélén egy-egy, összesen három, sima, bronzlemezből vágott lyukvédőveret (XII. t. 17— 19.), a jobb medence szélén sima ezüstlapból készült, kettős lemezű keskeny pánttal kereteit szíj vég, alsó vége lekerekített, szíj befogó részén egy-egy lyuk, bronzszegeccsel (XII. t. 20.). Az ülőcsont közepén négyszögletes bronzcsat, vastövissel (XII. t. 21.), a gerincoszlop alsó része fölött az előbbinél nagyobb, hozzá hasonló bronzcsat, vastövissel (XII. t. 22.). — A bal medencén fűzfalevélalakú, köpüs, bordás vaskopja, a csontozat fölött 6—7 cm magasságban, hegyével a fej felé irányítva (XV. t. 7.), a jobb alsókar mellett hegyével a láb felé fekvő, in situ 24 cm hosszú vastőr maradványa, pengéjén és nyélnyújtványán farostszálakkal (XV. t. 6.). A jobb alsó lábszár boka fölötti táján 5 db vékony, horgos bronzkapocs volt, egymás közvetlen közelében (XII. t. 23.). A bal lábfej előtt sötétszürke színű, körtealakú, korongolt, vastagfalú, kissé ki-hajló peremű agyagbögre állt; vállán, öblén hullámvonalköteg, hasalján vízszintes vonalnyaláb fut körül (XXVII. t, 8.). — A sír ÉNy-i végében, a férfikoponyától 30 cm távolságban, a sírfenéktől miért 22 cm magasságban szarvasmarha koponyája, a sír (különböző részein, feltehetőleg ugyanazon állat mandibulája és lábvégei. A lósírgödör mélysége átlag 255 cm, hoszsza 162 cm, szélessége 82—64 cm. A ló testét jobboldalára döntötték, lábait erősen felhúzták, levágott fejét a nyak mellé, azaz saját sírgödrébe fektették. Az említett félköralakú bevágást a sírgödör válaszfalán bizonyára a ló nyakának, fejének elhelyezésére 1 létesítették, azonban erre a célra néni használták fel. A lócsontváz mellett a következő tárgyak voltak. Szájában egyenes pálcás csikózabla, négyszögletes karikatartó tagokkal (XV. t. 8.). A ló bal mellső patájánál, álló helyzetben,