Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Papp László: A bolyi avarkori temető I.

A BÔLYI AVARKORI TEMETŐ I. 179 fenék fölött 15—20 cm magasságban találtuk meg. A csontváz hossza 157 cm. Fekvésének iránya Ny—K, É-tól 85° eltéréssel. A 195 cm mélységű, 230 cm hosszúságú, 59 cm szélességű sírüregben fából elkészült sírépítmény lehetett. Erre vall, hogy a 110 cm mélység körül mutatkozó sírfoltnak 160 cm-től a sírfenékig terjedő mélységében függőleges karóktól származó elszíneződésekéit észleltünk. A sír hosszanti oldalának közepén egy-egy négyszög átmetszetű, tőlük jobbra és balra,, 63—72 cm távolságban egyegy háromszög átmetszetű karó helyének sötét foltját jól kivehettük (12. kép). A jobb medencecsont alsó részén, a combcsontnyaknál, tövisével jobbra irányuló, téglalapalakú vascsat volt (XIII. t. 21.), hasonló vascsat a combcsontok között, amelynek tövise a felső test felé irányult (XIII. t. 22.). A balkéz ügyében igen rossz állapotú, hegyével a láb felé irányuló vaskés feküdt, amelynek hosszát in situ 24,5 cm-nek mértük (XIII. t. 23.). A sírfenék fölött 40 cm magasságban,, a sír ÉNy-i végén köpüs, levélalakú, igen rossz anyagból készült nyílcsúcs (XIII. t. 24.). A bal lábfej mellett, álló helyzetben, feketésszürke színű, tojásdad testű, korongolt, díszítetlen agyagbögre, kihajló, legömbölyített szélű peremmel (XXVII. t. 6.). 58. sír. (M: 240, h: 215, sz: 72 cm.) A mellékleteiből következtetve nő csontváza, amelynek a deréktői "felfelé eső része csaknem teljesen elporladt. Sírfoltja 140 cm körül alakult ki határozottan, A csontváz hossza kb. 150 cm, kézfejei a, combnyakon. Iránya Ny— K-i, É-tól 87° eltéréssel. A jobb és bal váll középtájának megfelelő helyen egy-egy rombusz átmetszetű huzalból készült aranyfüggő, sötétkék színű pasztagyönggyel, amelyek aranydrót tengelyen csüngenek, az egyiken aranylemezből készült lencseszem illeszkedik a gyöngyszem alá (13. kép 1. 2.). A nyak táján 4 db ép (10. kép 3.) és 2 db morzsalékos, kék, zöld, szürke színű pasztagyöngyszem volt. — A csontváz bal lábánál feketésszürke színű, körtealakú, korongolt agyagbögre. Nyakán vízszintes vonal, vállán hullámvonal fut körül (XXVII. t. 7.). A sírföldben, 195 cm mélységnél, a sírgödör DNy-i sarkában egy 15—18 hónapos szarvasmarha koponyamaradványa mutatkozott, amely a nyakrésszel helyezkedett a sírfenékre. A koponya mellett és a sírfenék különböző részeiben az állat mandibulája és lábvégei feküdtek. 59. sír. Lovassír. Az ember és a ló egy tengelyben lévő két külön sírgödörben, egymástól 8—9 cm vastag földfallal elválasztva, amelynek középső, 40 cm hosszúságú részén, 12. kép. 56. sír az ember sírgödrének fenéktől mért 60 cm, a lósírgödör aljától 30 cm magasságban megközelítőleg félköralakú bevágás mélyed (14. kép és XXX. t. 1.). A sírföld foltoisodása 110 cm mélység körül vált határozottá. 150 cm, de különösen élesen 200 cm mélységnél két egyenlőtlen nagyságú folttá vált szét a föld elszíneződése, amelyeket középen sötét nyakrész kötött öszsze. Ez a nyakrész 240 cm mélység körül el12*