Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Papp László: A bolyi avarkori temető I.

178 PAPP LÁSZLÓ 53. sír. (M: 152, h: 140, sz: 46 cm.) 6 év körüli gyermek csaknem teljesen elporladt csontváza. Hossza kb. 100 cm. Fekvése К— Ny-i irányú, É-tól 92° eltéréssel, fejjel K-nek. A bal mellcsont táján 2 db, vékony bronzhuzalból készült, nyitott végű bronzfülkarika volt összefűzve (XII. t. 8.), a bal lábfej fölött feketés színű, tojásdad testű, korongolt, díszítetlen agyagbögre, kihajló, vagdalt szélű peremmel (XXVII. t. 4.). Ä sírfenék DNyi-i sarkában, a sírfenék fölött kb. 37 cm magasságban juhkoponya; a sír földjében, a sírfenék fölött 20—35 cm magasságban feltehetően ugyanazon állat mandibulája. és metatarsusai. 54. sír. (M: 130, h: 140, sz: 50 cm.) 4 év körüli gyermek teljesen elkorhadt csontvázának körvonalakban is nehezen felismerhető maradványa. A csontváz hossza kb. 85 cm volt, Fekvése Ny—K-i irányú, É-tól 85° eltéréssel. A jobb és bal fül környékének megfelelő helyen bronzhuzalból készült, nyitott végű karikák (XII. t, 9. és 10.), a nyak táján 3 db apró gyöngyszem (XII. t. 11.), az áll táján négyzetalakú, Övveretszerű bronzlemez, az egyik sarkán átlyukasztva (XIT. t. 12.). A bal lábfejnél feketésszürke színű, körtealakú, vastagíalú, kézzel formált agyagbögre, amelynek vállán hullámvonalköteg, hasának alján vízszintes vonalnyalábok futnak körül (XVII. t. 5.). 55. sír. Csonka lovassír (XXX. t. 4.). Az 1962. évi ásatási alkalommal nyert nagyobb szabadsággal élve, megbontottuk az egykori téglaüzem udvarának ÉK-i szélén, valamint az I. sz. sílóverem É-i oldala mentén húzódó árokvonal mentén korábban érintetlenül hagyott partoldalakat, így került sor az 55. sz. lósírgödör feltárására is, az 1. és 2. sz. sírtól északnyugatra, tőlük 4,5 m távolságban. Ennek nyomait korábban a téglaudvar partján mutatkozott kincskereső bevájás némileg sejttette. Az ember sírját, mint a 2. sz. sír esetében is, az agyagkitermelésnél levágták és szétszórták. A lósírgödör érintetlen maradt. Feltehetőleg ezt is 25—30 cm vastagságú földfal választotta el az embersír gödrétől. Mélysége 235 cm, hossza 140 cm, szélessége 72 cm. A sírtengely iránya Ny—K, É-tól 87° eltéréssel. A ló koponyanélküli csontváza volt a sírgödörben. A testet háttal dobták a gödörbe, lábait megtörhetitek, nyakát erősen meggörbítve szorították a sírfallhocz. A lócsontváznak csupán a lábcsontjai s néhány kisebb csontja voltak jó állapotban, a többi csont elporladóban. A sír aránylag gazdag volt mellékletekben. Ny-i szakaszának szélein 1—1 hurkosfülű, bordás, felnyomott, egyenestalpú kengyelvas, a jobboldali deformált állapotban (XV. t. 2—3.), a sírvég közepén, a csigolyacsontokon belül, egyenes pálcás, karikás csikózabla fele része (XV. t. 1.). A bal lapockacsonton bronzkarika feküdt (XV. t. 5.), a jobboldali kengyelvas fülén egy függőleges helyzetű, téglalapalakú vascsat volt (XV. t, 4.). A baloldali bordacsontok közepe táján kettős ezüstlemezből préselt szíj vég, amelynek előlapján függőleges bordák húzódnak, a két szélső egy-egy körben végződik, a középső rombusz idomú tagban, amelyhez még egy kör is csatlakozik (XIV. t. 4.). Az alsó tag sima lap. Szíjbefogó részének közepén szegecslyuk. — 2 db hasonló alakú, összetételű és díszítésű, de valamivel kisebb lószerszám-szíj vég volt a sírgödör ellentétes oldalán, a kengyelhez közel (XIV. t, 5—6.). A bal lapocka sarkaihoz közel egy, a két kengyel között megközelítőleg középtájon két, a jobboldali kengyel állásán belül négy, összesen 7 darab kicsiny, 3—3 félgömböcskéből összetett mintájú, ezüstlemezből préselt lószerszámszíj -veret feküdt (XIV. t. 7—13.). A jobboldali kengyelvas széléhez közel 2 db kisebb bronzcsat, fejük ovális formájú, testük kétréthajlított, elöl pajzsalakú lemez, két szegecslyukkal, bronzszegecsekkel (XIV. t, 14—15.). A baloldali kengyelen belül két darab bronzlemezből összetett szíj tartó veret, sarkain szegecslyukak, bronzszegecsek (XIV. t. 16.). Közelében nagyobb ezüstszegecs (XIV. t. 18.). A két kengyelvas között, a bordák közt, ezüst akasztó horog, pajzsalakú felerősítő tagján 3 szegecslyuk, bennük ezüst szegecsek (XIV. t, 17.). — A sírgödör jobbszélén, a gödörfalhoz szorítva, egymástól 55 cm távolságban, egy-egy íj kar merevítő csontlemezpár:, illetve az alsónak csak morzsaléka, a húr elhelyezésére szolgáló bevágással (XIV. t. 1.). — A sírgödör balszélén, a kengyelvas és a sírfal között:, kettétört, ékalakban a földbe nyomott, kissé ívelten hajló, faragott csontlemez, a nyíltegez merevítő pántja, külső felületén láncmintás, fogazásos, mélyített, feketére színezett vonaldíszítéssel (XIV. t. 2.). A csontlemez közepén, a törés vonalában, háromélű nyílcsúcs, hegyével az embersír felé (XIV. t. 3.). — A sírgödör K-i szakaszának baloldalán, a ló térdrésze előtt, kb. 18x15 cm átmérőjű, 1,5—2 cm vastag, bőrtárgy korhadásából származó, alaktalan, sötétbarna folt látszott. 56. sír. Embertani jegyeiből és mellékleteiből következtetve fiatal férfi érintésre öszszeomló állapotú csontváza, Kissé feldúlt, a melltáj és derék borda- és csigolyacsontjait kiemelték, szétszórták, egyes ujjcsontokat a