Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1961) (Pécs, 1962)
FülepFerenc: Adatok a pécsi székesegyház alatt húzódó csatorna kérédéséhez
A SZÉKESEGYHÁZ ALATTI CSATORMA es a (keleti árokban feltárt szakaszában lényegesen vastagabb volt, mint a nyugatiban. A csatorna oldalába (befalazott téglák, amint már említettük, igen erős, dús habarcsrétegbe voltak ágyazva (I. t. 2.). Több tégladarabot kiszedtünk a csatorna oldalából és ezek igen vastag, nagyméretű római téglák töredékei voltak. Amint a profilrajzokból kitűnik, a csatornának meglehetősen keskeny árkot ástak és a csatorna oldalát belülről rakták, mivel külső részén a habarcs erősen kifolyt. A profilrajzok azt is megmutatják (2—3. kép), hogy közvetlen a csatorna fedőlapja fölött tégladarabokkal és faszéntöredékekkel kevert földet, majd e fölött sötétbarna döngölt földet, valószínűleg iszapréteget találunk. A keleti kutató árok nyugati oldaláról készült profilrajz bizonysága szerint (3. kép) a csatorna alja 520 cm mélységben található, míg a nyugati kutató árok megfelelő profilja (2. kép) azt mutatja, hogy ezen a szakaszon a csatorna aljának mélysége 540 cm a talajfelszíntől mérve. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a csatornának ezen a rövid 4 m-es szakaszon 20 cm-es esése van. Ezt egyébként a szintezési eredmények is alátámasztották. Az ásatások során alkalmunk nyílott arra, hogy tüzetesen megvizsgáljuk à csatornának a székesegyház alatt húzódó szakaszát. Megállapítottuk, hogy a csatornának ez a szakasza átlagban 65 cm széles, alját gondosan összedolgozott sima kőlapok képezik, oldala vegyesen kőből és téglából, de inkább téglából van építve és tetején téglaboltozata van. Magassága azonos azzal, amit Szőnyi is meghatározott 37 (1,85 m). Behatoltunk a csatornának az északnyugati torony alatt húzódó szakaszába és eljutottunk egészen az északnyugati torony nyugati faláig. Ennél a nyugati falnál a csatorna 70 cm magas, tetejét kőlap borítja, ugyanúgy, mint az ásatás során általunk feltárt szakaszon (II. t. 2.). Itt azonban megállapítottuk azt is, hogy a 70 cm^es magasságból 46—48 cm-t a régebbi falazás képezi, majd erre a régebbi falazásra vastag mészkőhasábot helyeztek és ezáltal érték el a csatorna 70 cm-es belső magasságát. A régebbi falra ráhelyezett mészkőhasábról első pillantásra megállapítható az, hogy későbbi időben helyezték oda. A régebbi falazás 46—48 cmnes magassága megegyezik az általunk megtalált csatornaszakasz 38 49 cm-es belső magasságával. 37 Szőnyi O., Ásatások... 192. 38 Lásd feljebb a 7. lapon. A falazás technikája is teljesen megegyezik a mi kutató árkainkban talált csatorna falazásának technikájával. Amikor tehát a székesegyház tornyát építették, ezen a szakaszon a torony fala alatt a csatorna falát megemelték, visszahelyezték rá az eredeti fedőlapot és így építették rá a torony nyugati falát. A torony építése alkalmával tehát a csatorna már kész adottság volt. Behatoltunk a csatornának a székesegyházi kazánháztól keletre eső szakaszába is az északkeleti torony nyugati faláig. Itt a magas bolthajtásos szakasz véget ért, és amint Szőnyi is megállapította 39 a torony nyugati fala alatt a csatorna teljesen elkeskenyedik (belső szélessége 15 cm, magassága 28 cm). Oldalát két, élére állított kőhasáb alkotja, tetejét pedig vízszintesen elhelyezett kőlap (II. t. 3.). Alját ezen a szakaszon is sima kőlapok képezik. A csatornának ebbe a szakaszába bevilágítottunk és kelet felé haladó szakasza fcb 150—200 cm-re láthatóvá vált. Amint megállapítottuk, az északnyugati toronynál a csatorna falazási technikája azonos a feltárt csatorna falazási technikájávaL Ha ennek irányát meghosszabbítjuk, kb. öszszevág a csatornának a Szőnyi által közölt alaprajzon látható szakaszával. 40 Ebből következtetve az általunk feltárt csatorna azonos a székesegyház alá befutó, illetve a székesegyház alatt végighúzódó csatornával. Elfogadhatjuk Szőnyinek azt a megállapítását 41 is, hogy a csatorna az északkeleti tornyon kívül tovább folytatódik északkelet felé, vagyis kifut a torony alól ismeretlen irányban (1. kép). Amennyiben elfogadjuk Szőnyinek azt a megállapítását, hogy a csatorna a templom északkeleti tornyán kívül kezdődik, végigfut a székesegyház alatt, folytatódik az általunk feltárt árkokban, és aláfut a püspöki palota alá 42 , vajon fenntartható-e az az állítás, amely szerint ez a székesegyház vízmentesítése céljából létesült volna? Véleményünk szerint ezt a csatornát ezen a helyen még a székesegyház építése előtt készítették. A ki7. kép: Falkarcolat az 1958. évi ásatásból 39 L. 37. j. 40 Uo. 1. sz. melléklet. 41 Uo. 192. 42 Uo. 191—192. 5 J. P. Múzeum
