Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1961) (Pécs, 1962)

Gebhardt Antal: A Mecsek-hegység déli síkjának Mollusca-faunája

A MECSEK DÉLI SÍKJÁNAK MOLLUSCA-FAUNÄJA 21 Az erdők — de különösen az erdőszélek és tisztások —, hacsak egy kissé is nedvesek, helyenként gazdag Mollusca-állomány letele­pedésére és elterjedésére nyitnak megfelelő terepet. Ezeknek az erdőtípusokniak miliő­feltételei némileg még a bokros ligetekre em­lékeztetnek s azzal csigafaunájuk is sok meg­egyezést mutat. A cönozisnak azonban lénye­gesen eltérő összetételét találjuk ott, ahol a fák tövében összegyűlt lombhulladékot, a ki­dőlt fák korhadó gyökereit, illetőleg törzsét kutatjuk át, Az előbbi élethelyeken élő fajok helyett itt a következőket találjuk: Ena obs­cura O. F. Müll., Cochlodina laminata Mont., Clausilia dubia Drap., Iphigena ventricosa Drap., Laciniaria biplicata Mont., L. plicata Drap. Ugyanezen a terepen növényi korha­dékból és az avar rostált anyagából az alábbi fajok kerültek elő: Cecilioides acicula O. F. Müll., Punctum pygmaeum Drap., Vitrea 1. Ena obseura O. F. Müll. 2. Cochlodina laminata Mont. 3. Clausilia dubia Drap. 4. Iphigena ventricosa Drap. 5. Laciniairaa biplicata Mont. 6. L. plicata Drap. 7. Cecilioides acicula O. F. Müll. 8. Punctum pygmaeum Drap. 9. Vitrea diaphana Stud. Kevésbé nedves, kopár, meleg terepeiket legtöbbször a hegyoldalak talapzatánál talá­lunk. Vannak ugyan hasonló élethelyek az ár­terek homokos, borókás tájrészein is, ezeknek 1. Abida frumenitum Drap. 2. Truncatellina cylindrica Fér. 3. Imparietula (Chondrula) tridens MüU. Dél-Baranya malakofaunájának értékelé­sénél nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a fajok elterjedésében az egyes terep­típusok nem zárt egységeikként szerepelnek, hanem kisebb-nagyobb kiegyenlítődéssel ol­vadnak a szomszédos, esetleg eltérő ökológiai karaktert képviselő miliőbe. Az egyes táj ré­szek egymáshoz kötöttsége kint a természet­ben meglehetősen laza s ennek megfelelően a terepet benépesítő csigapopuláció is tarka vál­tozatban rendeződhet különböző életközös­ségekbe. Az egyes faunaelemeknek egymástól eltérő asszociációkban észlelhető fellépése nem lehet meglepő, mert hiszen még a száraz­földi és vízi csigák egyes fajaira vonatkozóan is nehéz a mikroklimatikus életfeltételek kö­zött éles határt vonni. A Daudebardia ruf a Drap. pld. tüdővel lélekző szárazföldi csigafaj, diaphana Stud., V. crystallina О. F. Müll., Oxychilus cellarius austriacus A. J. Wagn., O. glaber Stud., Euconulus fulvus O. F. Müll, (troehiformis Mont.), Helicolimax pellucidus O. F. Müll. Korhadó fadarabok, laza fakérgek alatt az Árion subfuscus Drap., Limax cinereo­niger Wolf, és annak formaváltozatai élnek. Ahol az erdőkben források, patakok, ta­vak, mocsarak, vizes rétek és más hasonló bio­topok fordulnak elő, azoknak hidrofaunája, valamint közvetlen környezetük szárazföldi Mollusca-állománya a terep beárnyékoltságá­tól, a víz tisztaságától, hőmérsékletétől füg­gően többé-kevésbé nagyfokú megegyezést, vagy legalább is hasonlóságot mutat, más biotopok megfelelő típust képviselő élethe­lyeivel, illetőleg azok malakofauná jávai. A Mecsek-hegység déli síkjának erdőire jellemző Mollusca-fajok jegyzéke: szerepe azonban malakofaunisztikai szem­pontból alárendeltnek tekinthető. Ennek az életközösségnek kevés számú tagjait a következő termofil-fajok képviselik: 4. Zebrina detrita O. F. Müll. 5. Helicella obvia Hartm. 6. Monacha cartusiana O. F. Müll. mégis egyes példányai (D. rufa v. oek. hydro­hila Soós) a vízben élnek. Ugyanez áll a De­roceras (Hydrolimax) laeve O. F. Müll, hazát­lan csigára is. Néhány kétéltű faj — különö­sen a Carychium minimum О .F. Müll, és а Succinea-félék —, mindkét élettérben egy­aránt otthonosak. A vízparton élő fajok elter­jedésének kedvez a vizes rét, sőt a liget- és fiz erdő helvenként nedves talaja is. A meleg­kedvelő Monacha cartusiana O. F. Müll, nemcsak a szárazabb, kopár területeket lak­ja, hanem a napfényes ligeterdőkben és erdei tisztásokon, sőt a vizenyős réteken is előfor­dul. Általában ugyanez áll a többi, nagy vagi­litással rendelkező csigákra is, melyek adott életközösségük határát átlépve, tartósan bele tudnak illeszkedni valamelyik szomszédos bio­top életközösségébe. A több terepen észlelt 10. V. crystallina О. F. Müll. 11. Oxychilus collarius austriacus A. J. Wagn. 12. O. glaber Stud. 13. Euconulus fulvus O. F. Müll, (troehiformis Mont.) 15. Limax cinereo-niger Wolf. L. cinereo-niger f. maurus Held. L. cinereo-niger f. albipes Dum et Mant. 16. Arion subfuscus Drap. - 16,08% = 6,32<y 0

Next

/
Thumbnails
Contents