Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1961) (Pécs, 1962)

Papp László: Három és fél év a baranyai múzeumok életéből

A BARANYAI MÚZEUMOK ÉLETÉBŐL 209 megyei tanácson kívülálló szervek kapcsolatáról. A múzeumi munka iránt való érdeklődést és annak megbecsülését kell látnunk abban, hogy pl. a mohácsi városi, a szigetvári, a sellyei, a nagvharsányi községi tanácsok a szervezet működését anyagilag is támogatták, illetve ily irányú támogatást ajánlottak fel. A komlói városi tanács a pécsi múzeum egyik családos tudományos dolgozójának lakást biztosított. Nehezebben alakult ki a Pécsi Városi Tanács és a múzeumi szervezet kapcsolata. A szervezet legjelentősebb egysége, a Janus Pannonius Múzeum Pécsett működik, állandó, nagy kiállításai is itt vannak, munkájának eredményei elsősorban a város lakosságának művelődésügyét, idegenforgalmának fellendülését szolgálják. Pusztán ennek a ténynek következtében is kívánatos, hogy a városi tanács és a múzeum között szoros kapcsolat alakuljon ki, amely a város részéről áldozatvállalásban is meg kellene hogy nyilvánuljon. A pécsi múzeum helyiségbővítési problémáit a városi tanács segítsége nélkül nem tudja megoldani s a város támogatása szükséges ahhoz is, hogy a római-kori kutatások, Sopianae még fellelhető maradványainak feltárása — az utolsó órákban — meginduljanak s a középkori várásatásokra is sor kerüljön. * Az elmondottaik után vessünk néhány pillantást a szervezet egységeinek helyzetére. Janus Pannonius Múzeum A megyei múzeumi szervezet legnagyobb, központi egységének természettudományi, régészeti, képző- és iparművészeti, néprajzi gyűjteményei megvoltak s működtek a tanácsi kezelést megelőző időben is.

1 Mozdulatlan helyzetű volt a volt Városi Múzeumtól átvett helytörténeti gyűjtemény, tekintélyes, de leltározatlan fénykép, nyomtatvány, stb. anyagával. Ennek a gyűjteménynek bővítése mellett s belőle ágazódva, 1960. évben indult meg az egyre szélesebb mederben haladó munkásmozgalomtörténeti anyaggyűjtés. Az egyes gyűjtemények a város különböző pontjain, egymástól közelebb-távolabb fekvő 4 épületben és két kiállítási helyen találhatók. * Dombay János: A Janus Pannonius Múzeum kialakulásáról. — A J. P. M. 1956. Évkönyve 184. —191. o. A régészeti gyűjtemény a Széchenyi tér 12. sz. alatti műemléképületben van elhelyezve, ugyanitt működik a szervezet és a Janus Pannonius Múzeum igazgatósága is. A régészet — 8 helyiségből álló — állandó kiállítása, — amely az igen szerényen képviselt kora Árpád-kori anyaggal zárul, — 1950. év óta változatlan. A középkort, a hódoltság korát, férőhely hiányában, bemutatni nem lehet. A gyűjtemény raktárhelyzete is egyre súlyosabb. A gyűjteményhez tartoznak, a Derçsényi Dezső tervei szerint a székesegyház mellett felállított románkori kőtár, valamint a Megyei Könyvtár Geisler Eta u. 8. sz. épületének udvarán Fülep Ferenc által feltárt, 1960. augusztus 20-án megnyitott, római kori sírkamrák is. A régészeti gyűjtemény közelében, a Káptalan u. 2. sz. alatti középkori műemléképület, Pécs legrégibb lakóháza nyújt, ma már szűkös hajlékot a képző- és iparművészeti gyűjteménynek, helyesebben a gyűjtemény egy részének. Az emeleti termek adnak helyet a Zsolnay kerámia gyűjtemény kiállított anyagának; míg az anyag többi, valamint a múzeum képgyűjteményének ki nem állított része az épület földszinti, szűk emeleti helyiségeiben, s az udvari szárnyépületben került tarthatatlanul zsúfolt raktározásra. Súlyosbítja a helyzetet, hogy — más megoldás hiányában — ugyanebben az épületben foglal munka- és raktárhelyet a hely- és munkásmozgalom-történeti gyűjtemény is. A néprajzi gyűjtemény Rákóczi út 15. sz. épületében az esztendők óta gyarapodó anyag raktári elhelyezésre szorul. 8 kiállítási termét 1955. év óta a „Modern Magyar Képtár" kiállítása foglalja el, amely, a múzeum tervei szerint, 1963. évre adja vissza a termeket a már előkészítés alatt álló állandó néprajzi kiállítás számára. A természettudományi gyűjteménynek a Rákóczi út 64. sz. épület 4 helyiségében 1951. évben létesített kiállítása lényegében változatlan. Az évről-évre gyarapodó anyag itt is súlyos raktár-helyzetet teremtett, a gyűjtemény kiállítása sem tud számottevően terjeszkedni. A gyűjtemények kiállítási és raktár-helyzete nem kielégítő, azokon változtatni azonban csak hosszabb idő alatt lehet. Egyedül a néprajzi gyűjtemény kiállításai és raktárkérdései oldódnak meg az esetben, ha kiállítási helyiségeit visszakapja. A képzőművészeti gyűjtemény lebontandó anyagának elhelyezése még bizonytalan, ugyanígy csak elképzeléseink vannak a helytörténeti- és 14 J. P. Múzeum