Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1961) (Pécs, 1962)

Papp László: Három és fél év a baranyai múzeumok életéből

A BARANYAI MÚZEUMOK ÉLETÉBŐL 207 Az 1961. évi költségvetési adatokból kiemeljük a következőket: Személyi kiadások 590 000 Ft ,,Működési kiadások" (ingatlan, ingó fenntartás, szakmai felszerelés, stb.) 334 000 Ft „Támogatás" (gyűjtés, tárgyvásárlás, népművelési kiadások, kiállítások, В téma stb.) 284 000 Ft Épületfelújítás, tatarozás 350 000 FI Az emelkedő költségvetés biztosította a tudományos és technikai dolgozók, valamint a teremőrök létszámának növelését, a következők szerint: Főfoglalkozású tudományos munkatárs Részfoglalkoztatottságú tud. munkatárs. Technikai segéderő Gazdasági munkatárs Részfoglalkoztatottságú múzeumi gondnok Hivatalsegéd, házfelügyelő Részfoglalkoztatottságú teremőr Ezeknél az adatoknál azonban meg kell említenünk azt a tényt, hogy a főfoglalkozású tudományos munkatárs státushelyek közül egy új régész munkahely az 1961. év végéig nem volt betöltve, ugyanígy a Dombay János múzeumi főigazgató halálával megüresedett vezetői, illetve régész munkahely sem. 1962. évre azonban mindkét munkahely betöltése biztosítottnak látszik, a Janus Pannonius Múzeum régészeinek létszáma előreláthatóan két fiatal munkaerővel gyarapodik. A tudományos munkahelyek szakmai megoszlása: természettudomány 3, régészet 4, hely- és munkásmozgalomtörténet 1, művészettörténet 1, néprajz 2 fő. A technikai segédmunkaerők közül: restaurátor 2, preparátor 1, fényképész 1 fő. Megerősítésre szorulna a természettudományi gyűjtemény tudományos személyzete. Ez a kérdés megoldható volna az egyik részfoglalkoztatottságú munkatárs állásának főfoglalkoztatású státus-hellyé való átszervezésével. Emellett Pécs és a megye múltja megkövetelné egy helytörténész, valamint egy római szakos régész beállítását is. A szervezet megnövekedett vezetési munkája következtében a megyei tanács 1960. április 1. napjával, a vezető mellé és tehermentesítésére igazgatóhelyettest is állított. A múzeumi szervezet a szükségszerűségnek megfelelően alakult, fejlődött. A szakmai irányítás és ellenőrzés követelményeinek szempontjából az átmenet és továbbhaladás zökkenésmentesen ment végbe. A távlati és éves tervek elkészítésénél a közvetlen állami kezelésben lévő múzeumokkal mindenben azonos utasítások, elvek, időpontok érvényesültek és érvényesülnek. Ugyanez áll az éves, illetve időszakos beszámolókra is. E vonatkozásokban a különbség a múlthoz képest mégis annyi, hogy a tervek, beszámolók a tanács művelődésügyi osztálya képviselőinek részvéteilével készülnek, akik, 1958. 1961. i а "S > M :0 S *4 •a > N H m :0 4 1 5 8 1 9 2 — 2 2 — 2 2 — 2 4 — 4 1 — 1 2 — 2 — 3 3 — 3 3 5 — 5 6 — 6 8 2 10 15 — 15 22 6 28 37 4 41 a terv- 'és munkaértekezleteken, mintegy а dolgozók szemléletéből és igényeiből kiindulva, fejtik ki a múzeumdkkal szemben támasztott kívánságokat, észrevételeket. Az éves, illetve távlati munkatervek tárgyalásaiban azonban, immár hagyományszerűen, résztvesz a Művelődésügyi Minisztérium képviselője is. Ennek következtében már a munkatervek összeállítását is a tudományos követelmények ellenőrzik, s jóváhagyásukig végigmennek azok a szűkebb szakszerűség, az országos munkatervekbe való beolvasztás kívánalmainak szűrőjén is. A dolog természeténél fogva az új szervezetet és ennek egységeit mindenben kötelezik azok a törvényes rendelkezések és utasítások, amelyek a múzeumok létesítésére, megszüntetésére, a múzeumi ügykezelésre, a gyűjtésre, feldolgozásra, nyilvántartásra, a tárgyak elhelyezésére, nagyobb kiállítások rendezésére, adattári szolgáltatásokra stb. vonatkoznak. Mind e tekintetben, — az adattári szolgáltatásokban kezdetben mutatkozó zökkenőkről s arról nem beszélve, hogy a múzeumi központi adatgyűjtő és gazdasági szerv figyelmét néha elkerülte a baranyai változás, — az új szervezet és az illetékes szakmai fe-