Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1961) (Pécs, 1962)

Papp László: Három és fél év a baranyai múzeumok életéből

206 PAPP LÁSZLÓ A hosszas megbeszéléseket a Művelődésügyi Minisztérium Kollégiuma 1958. február havában azzal zárta le, hogy nem kívánja erőltetni a múzeumok tanácsi kézbe juttatását, de szívesen látja és elősegíti ezt ott, ahol a feltételek megérettnek látszanak. Ez idő tájt Baranyában mutatkoztak olyan lehetőségek és feltételek, amelyek bátor biztatást nyújtottak arra, hogy az új utakra lépni kívánó múzeumpolitika itt kísérletbe kezdjen s Pécs város és a megye múzeumait „önállósítsa". A kísérleti hely kiválasztását az illetékes körök általában helyesnek találták. Baranyában a múzeumok meglévő rendjében kifogásolni való nem akadt, a múzeumügy iránt korábban is élénk volt az érdeklődés, a gazdasági áldozatkészség sem hiányzott, a megyei tanács szívesen vállalta a múzeumok átvételével járó terhek viselését. Az aggodalmak, amelyekhez a felsoroltakon kívül mások is járultak, nem halkultak ugyan, de számos, már a részletkérdéseket is felvevő tárgyalás után, 1958. július 1. napjával Pécs város és a megye területén levő múzeumok, a mondottak szerint, a megyei tanács gondozásába kerültek. A baranyai múzeumoknak a Művelődésügyi Minisztérium részéről a megyei tanács kezébe történt átadása egyszerű formaságok mellett ment végbe. A minisztérium és a tanács kiküldötteiből alakult bizottság sorra járta a gyűjteményeket, felvette azok lényeges hely-, tér-, telekkönyvi adatait, számbavette a személyi állományokat, az átadásra került állóeszközöket és készleteket, a múzeumok jogi helyzetére nézve jelentőséggel bíró adatokat. A múzeumoknak az az évi költségvetésükben biztosított hitelei a tanács által a múzeumok részére nyitott javadalom-számlára kerültek, azzal a megállapodással, hogy a hitelekkel a múzeumok a korábbi gyakorlatnak megfelelően, önállóan gazdálkodnak. A leltárkönyvek végső adatainak rögzítése mellett szúrópróbaszerűen történt az egyes gyűjtemények, darabonként az arany-tárgyak átadása. A megyei múzeumok összességéből alakult új intézmény a „Baranya Megyei Regionális Múzeumi Szervezet" nevet kapta az átadási okiratokban. Voltaképpen ma sincsen véglegesen meghatározott elnevezése. A szervezet vezetősége a „Baranya Megyei Tanács Múzeumi Igazgatósága" néven működik. A szervezet megalakulásával egyidőbena megyei tanács végrehajtó bizottsága, a Művelődésügyi Minisztérium hozzájárulásával, Dombay János személyében kinevezte a szervezet létrehozásában sokat fáradt első igazgatóját, aki egyben a Janus Pannonius Múzeum igazgatója is maradt. A többi gyűjtemény vezetőinek helyzete annyiban változott, hogy ők a megyei szervezet igazgatójának lettek alárendelve. A szervezet működésének kezdeti eseményei közé tartozott egy gazdasági vezető és egy könyvelői állás szervezése és betöltése. * 3 és fél év egy új intézmény életében nem jelentéktelen idő. Elegendő annak megállapítására, hogy a szervezet egyáltalában életképes-e, be tudja-e tölteni a vállalt feladatokat, a múlthoz képest visszaesést, avagy előrehaladást jelent-e létezése, működése, az utóbbi esetben is hol mutatkoznak nála orvoslást kívánó hibák, betöltésre váró hiányosságok. A következőkben vázlatosan kívánjuk áttekinteni az elmúlt három és fél esztendő gazdasági és személyi változásait. A tanácsi kezelés alatt végbement erősödést szemléltetik a költségvetési adatok. Az 1958. évben 612.000 Ft volt a megyében működő múzeumok költségvetési kerete. Ez a tanácsi kezelés következő, első teljes évében 1 484 639 Ft-ra emelkedett, 1960. évben 1445184 Ft, 1961. évben 1 millió 606 726 Ft volt az 1962. évi előirányzat 1 890 000 Ft. Az elmúlt évek gazdasági erősödése folytán a gyűjtemények gyarapítása, a dolgozók létszámának emelése mellett, lehetővé vált valamennyi pécsi öreg múzeumépület felújítása, tatarozása, a régész munkatársak részére megfelelő dolgozóhely kialakítása és berendezése, új, modernebb restauráló műhely, jól berendezett fényképészeti laboratórium felállítása, az irodai és raktári bútorzatok, a technikai felszerelés igen jelentős mérvű kiegészítése, a kézikönyvtár számottevő gyarapítása, a római és középkori kőemlékanyag elhelyezésére két kisebb kőtár felépítése, továbbá állandó új kiállítások (Pécs, Geisler Eta u. 8. római sírkamrák, siklósi vár vártörténeti kiállítás, pécsváradi vár régészeti és történeti kiállítás, Sellye néprajzi kiállítás) berendezése. A Janus Pannonius Múzeum korábban szerény terjedelemmel indult évkönyve ma már 35—40 ív terjedelemben jelenik meg, kiadványai révén a múzeum eddig 121 külföldi tudományos intézettel épített ki cserekapcsolatot.