Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1961) (Pécs, 1962)

Szabó Gyula: Pécs szükségpénzei 1919–21-ben

PÉCS SZÜKSÉGPÉNZEI 1919—21-BEN 127 pénzjeggyel rendelkezők részére eszközölnek beváltást. A beváltási határidő szeptember 25. Szeptember 26-tól kezdve a fent megjelölt városi pénztárjegyek érvényessége megszűnik, azokat fizetési eszközül elfogadni és törvényes fizetési eszközre beváltani többé senki sem fogja.™ A városi szükségpénzek beváltási határidejét előbb szeptember 29-ig, majd október 5-ig, azután még október 7., 8. és 10-ig hoszszabbították meg. Végül is október 14-én fejeződött be e pénzek becserélése. Mint olvassuk, a beváltással megbízott pénzintézetek: a Pécsi Takarékpénztár, a Pécs-Baranyai Központi Takarékpénztár, a Pécsegyházmegyei Takarékpénztár és a Pécsi Kereskedelmi és Iparbank százas kötegekben 1 millió 282 176 korona 20 fillér pécsi pénzt váltottak be, amely a magyar pénzre való beváltás után 1 millió 387 523 korona 34 fillérnek felel meg. A városi pénztárnál beváltott összegekkel együtt az összes aprópénzek összege 1 millió 650 ezer magyar koronára rug. Minthogy a város által 3 millió korona értékben kibocsátott pénztárjegyeik magyar értéke 2 millió 100 000 koronának felel meg, a város mintegy 450 000 koronát nyert a be nem váltott vagy elkallódott aprópénzen.

110 109 Dunántúl, 1921. szeptember 18. Am 14-ten November 1918 fiel der grösste Teil des Komitats Baranya mit der Residenzstadt Pécs laut des Waffenstillstandes von Belgrad unter die Okkupation der königlichen jugosliavischen Streitkräfte. Die Demarkationslinie, die 85 Dörfer des unbesetzten Teils des Komitats abgeschnitten hatte, verlief oberhalb der Stadtgrenze Pécs. Die königliche jugoslavische Regierung, deren Arbeitermassen sich mit der ungarischen, besonders aber mit der Arbeiterschaft von Pécs für solidarisch erklärten, verfolgte imperialistische Zrele und strebte vom Anfang an danach, die Okkupation in eine Annexion zu überwandeln. Die unter sozdaldeimokratisioher Führung stehende Arbeiterschaft widerstand bis zum Ende diesem Plan. Gleichzeitig protestierte sie aber standhaft dagegen, dass die unter serbischer Okkupation stehenden Territorien jetzt der weissen Terrorherrschaft Horthys preisgegeben werden. Die serbische Besatzungsmacht baute ihre Annexionspläne eben auf diese Situation. Darum machten die Okkupanten vom Herbst 1919 an (also nach der Niederlage der Ungarischen Räterepublik) — entgegen der früheren Praxis — der sozial-kommunistischen ArbeiEzzel be is fejeződik a pécsi szükségpénzek érdekes, történelmi jelentőségű pályafutásának históriája. * Az 1919—1921. években, Pécsett és környékén forgalomba hozott Pécs városi szükségpénzek jelentőségét (itt szorosan a Pécs város tanácsa által kibocsátott pénztárjegyekre gondolva!) az alábbiakban foglalhatjuk öszС7Д' 1. A pécsi szükségpénzeket ténylegesen a megszállás következtében beállott bankjegyszűke hívta életre. 2. Csaknem 2 esztendeig fontos szerepet töltöttek be a város és megye kereskedelmi életében. 3. A város és megye népének egyik fegyvere voltaik e pénzek a megszállók elleni önvédelmi harcában. 4. Valóságos, soha nem ingadozó értéküknek a nép bizalma adott aranynál is becsesebb fedezetet. 5. Agyonhasznált, rongyos darabjaikhoz a rövid ideig létezett népi hatalom eltörölhetetlen emlékei fűződtek. 6. Nagyobbrészt ötágú csillagos számjelzésükkel tiszteletre méltó kuriózumai hazai és helyi történelmünknek. ш Dunántúl, 1921. október 15. terschaft mehrere Konzessionen. Sie fanden sich auch damit zurecht, dass im Sommer 1920 die sich an die III. Internacionálé angeschlossene Sozialistische Partei Pécs die Verwaltung der Stadt übernehme. Da der Friedensvertrag von Trianon Pécs und das Komitat Baranya Ungarn zusprach, schien die Gründung einer Serbisch

—Ungarischen Republik „Baranya—Baja" unter dem Protektorat des Jugoslavischen Königreiches am leichtesten durchführbar. Die sich von den Gewalttaten des weissen Terrors fürchtende Arbeiterschaft rief am 14-ten August 1921 die Serbisch

—Ungarische Republik „Baranya—Baja" aus. Diese Aktion war aber infolge des Beschlusses der Friedenskonferenz von Paris schon vom Anfang an hoffnungslos. Sieben Tage später marschierte die „nationale Armee Horthys" in Pécs und in das Komitat Baranya ein. Die serbische Okkupation hat eine spezielle wirtschaftliche Situation geschaffen. Aus dem finanziellen Kreislauf der einstigen Monarchie herausgerissen, meldete sich schon recht bald der Mangel an Geldnoten. Die Kronen

—Dinare, die neben den von den Ungarn, Serben und Rumänen überstemDIE NOTGELDER DER STADT PÉCS 1919—1921 (Daten zur politischen und wirtschaftlichen Geschichte der Stadt Pécs und des Komitats Baranya) GY. SZABÓ