Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1961) (Pécs, 1962)

Szabó Gyula: Pécs szükségpénzei 1919–21-ben

124 SZABÓ GYULA nem oldható meg másként, mint Baranya termő részeivel való szoros kapcsolatban. A párt kezébe kell tehát adni az egész területet, mely a békeszerződés értelmében nem tartozik Jugoszláviához. Végre 'kell hajtani a múlt évi nagy sztrájk után Belgrádban létrejött megállapodást, mely szerint a megszálló hatóságok csakis a katonai érdek megkívánta intézkedéseikre szorítkoznak, a polgári igazgatásba azonban nem avatkoznak. Választást kell tehát tartani az egész területen, az ennek eredményeképpen megalakuló testület a magyar kormánytól függetlenül, a megszállók felügyelete mellett, de egyébként ezek beavatkozása nélkül mint autonóm szerv kormányozza a fegyverszüneti megállapodás értelmében megszállt területet, irányítja annak gazdasági életét. A megszállást fenn kell tartani mindaddig, amíg Magyarországon demokratikus rendszerű kormányzás nem létesül, amíg tehát nem kell tartani attól, hogy terroruralmat honosítanak meg ezeken a részeken is." ,,Az autonóm kormányzásnak sikeréhez elengedhetetlen, hogy a mostani anarchia a fizetési eszközök tekintetében megszűnjék. A forgalomban levő pénzt be kell cserélni méltányos árfolyamon dinárbankiegyekre, ami azt is előmozdítaná, hogy Pécs beilleszkediék a jugoszláv gazdasági vérkeringésbe. Üzemeink foglalkoztatása ezzel biztosítva lenne, a termelés fellendülne, a munkanélküliség véget érne. Nagy előnyére szolgálna ez a jugoszláv piacnak is, mert a háború folytán ott elpusztult üzemek még távolról sincsenek helyreállítva és szívesen látják az itteni gyártmányokat."

88 Az új városi tanács — írja a Dunántúl — azzal a kéréssel fordult az SHS kormányhoz, bocsásson rendelkezésére mintegy 80 millió dinárt, amit a mostani egyszer bélyegzett bankiegyek bevonása ellenében osztanának ki a lakosság között beváltott pénz arányában. Ebben az esetben a város kötelezővé tenné Pécsett a dinárt, azzal, hogy adót vagy a várost illető más irányú fizetést is csak dinárban fogadná el. Az SHS kormánnyal folytatott tárgyalások során csak az okozott nehézséget, hogy a város garantálja annak az összegnek beváltását, ami a 80 millió dináron felül maradna. — A garancia biztosítása kölcsön útján történne. A város kölcsön venne bizonyos mennyiségű dinárt, amellyel beváltaná a 80 millió dináron felül fennmaradó osztrák—magyar bankjegyeket. Ezeket a pénzeket az osztrák—magyar bank bécsi főinté88 Hajdú Gy.: i. m. 348. 1. zeténél osztrák bankjegyekre váltaná át, amelyeken viszont újból dinárt vásárolna. A laptudósító szerint részben a dinár beváltásánál, részben pedig a város egyéb anyagi ügyének finanszirozásánál jelentékeny szerepe jutna egy versed banknak, amelynek Petrovics nevű igazgatója jelenleg Pécsett tartózkodik és folytat tárgyalásokat. A versééi bank egyelőre a munkás fogyasztási szövetkezet finanszírozását vállalná el és ezzel kapcsolatban egy árubeszerző intézményt is szándékozik Pécsett létesíteni. Az új városi vezetőség azt akarja, hogy a 6 millió dinár alaptőkével rendelkező versééi bankot nagyobb érdekeltség kösse Pécshez és nála szeretné biztosítani a pénzbeváltáshoz szükséges dinár kölcsönt is.

89 Nem tudunk arról, hogy ez a terv megvalósult-e. Bármennyire ésszerűnek látszanék is az egységes valutára, jelen esetben a dinárra való áttérés, nem lesz belőle semmi. „A dinárvaluta elég közel jutott már a megoldáshoz, de meghalt a (szerb) pénzügyminiszter és most az egész holtpontra jutott" — írja Linder Béla Hajdú Gyulának küldött levelében.

90 A fizetőeszközök területén uralkodó kétségbeejtő állapotokat súlyosbítja a kisebb címletű bankjegyekben jelentkező hiány. December 16-án a Dunagőzhajózási Társaság 20, 50 és 100 koronás szükségpénzek kiadását határozza el.

91 Egy másik forrás arról tájékoztat, hogy a DGT a bányamunkásokat Pécsett forgalomban nem volt, román bélyegzésű (tehát nem „Magyarország" bélyegzésül) kék 100, 50, 20 és 10 koronásokkal fizette ki. (Ugyanez a forrás arról is tájékoztat, hogy a pénzcserék folytán a MÁV budapesti gyűjtőpénztárából román apró kék pénzek egy kis öszszegben Sásdra is lekerültek.

92 A bányatársaság saját pénzjegyeivel azonban csak a bánya raktáraiban vásárolhattak. De természetesen azokon kívül nem fogadta el a jegyeket senki. A Társaság azonban nagyon jó üzletet csinált ezzel, mert a szenet Jugoszláviában dinárért adta el, így ezeket a dinárokat felküldhette Bécsbe, a vezérigazgatósághoz, ahol azok árfolyama sokkal magasabb volt, mint Pécsett. Ám a bányászok nem lelkesedtek a DGT üzleteiért és zajosan követelték a legutóbbi bérmozgalom során beígért fizetési rendszert.

93 Áttekinthetetlenül szövevényes a helyzet a román lebélyezésű osztrák—magyar bank89 Dunántúl, 1920. október 30. 90 Hajdú Gy.: i. m. 376. 1. 91 Pécs-Baranya, 101. 1. 92 Nagy Károly: i. m. 18. 1. 93 Hajdú Gy.: i. m. 372. 1.