Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1961) (Pécs, 1962)

Szabó Gyula: Pécs szükségpénzei 1919–21-ben

PÉCS SZÜKSÉGPÉNZEI 1919—21-BEN Í25 jegyeikkel. Mint láttuk, a DGT nyíltan használja ezt a pénznemet, sőt a MÁV révén is kerülnek ilyenek a forgalomba. A pécsi rendőrfőkapitányság december 21-én azonban arra hívja fel a közönséget, hogy a román lebélyegzésű osztrák—magyar bankjegyeket tilos forgalomba hozni, minthogy azokat a román kormány már leu-ra váltotta be; Pécsett most a törvényes fizetési eszköz az SHSállamtól egyszer lebélyegzett osztrák—magyar bankjegy

94 A kisebb címletű papírpénz hirtelen beállott hiányának az a legfőbb oka. hogy a „Magyarország" bélyegzésű pénz ázsiója az SHS-bélyegzésű és sima kék pénz névértéke alá esett, ennek következtében az apró papírpénz (100, 50, 20 10 korona) áru lett. Üzletekben a sima kék és SHS-bélyegzésű 1 000 koronásból még akkor sem adtak vissza, ha a vásárlás az 500 koronát meghaladta.

95 A munkáshatalom nagy próbatétele volt a pénzügyi helyzet stabilizálása. Ez azonban egyfelől a pártban fellépő ellentétek, másfelől pedig a saját, expanziós céljai felé törő SHS-politika zátonyán hajótörést szenvedett. A párt életét irányító, egyes személyek pozícióféltésből hajlandók lettek volna a megszállókkal a teljes kiegyezésre, míg a becsületes többség csupán a megszállás meghosszabbítása érdekében kívánt velük együttműködni. A megszállók csak taktikából támogatják a munkáshatalmat, addig, míg az annexiót végre nem bajthatják; sem célja, sem érdeke nem lehetett a burzsoá SHS-királyságnak, hogy akár szomszédságában vagy pláne kebelében egy kommunista irányzatú államképződmény megerősödjék, egyáltalán létezhessen. Saját, sokrétű politikai és gazdasági bajaik mellett ezért sem nyújtanak a megszállók őszinte és hathatós pénzügyi támogatást a baloldali kormányzás alá került területnek.

96 94 Dunántúl, 1920. december 21. 95 Nagy Károly: i. m. 17—18. 1., Pécsi Napló, 1920. október 10. 96 Az SHS-kormány kommunistaellenes magatartásáról tanúskodik az a közlemény, amely a Dunántúl július 8-iki számában jelent meg arról, hogy a jugoszláv régens ellen megkísérelt bombamerénylet következményeként az SHS-kormány azzal a tervvel foglalkozik, hogy szerződést köt a nyugati -államokkal a kommunisták ellen, hogy így velük szemben közösen járjanak el. — E lap 1921. január 5-iki számának vezércikke már lelkendezve jelenti be reakciós olvasótáborának, hogy az SHS-kormány betiltotta a jugoszláviai kommunisták összes újságait, szervezeteik működését, gyűléseiket és mindennemű propagandájukat s kiutasítja azokat az idegeneket, akik kommunista agitációval foglalkoznak; elbocsátja szolgálatából mindazokat, akikre rábizonyul, hogy kommunista propagandát űznek vagy szervezetüknek tagjai. A városi pénzek érvényességét a városi tanács 1921. március 31-ig meghosszabbította, arra való hivatkozással, hogy a pénztárjegyek kibocsátását és forgalomban tartását annak idején szükségessé tevő okok jelenleg is fennállnak.

97 Amikor a fizetési eszközök kaotikus zűrzavara a megszállók pillanatnyi érdekeit is veszélyezteti, időnként egy-egy szigorú hangú rendelettel próbálkoznak rendet termteni. Ilyen volt az SHS belügyminisztérium BBB osztályának 269/1921. sz. rendelete, mely kimondja, hogy Pécs törvényhatósági város területén és környékén csupán az SHS hatóságok bélyegzőivel ellátott, illetve egyszer bélyegzett, valamint a város által kibocsátott pénztárjegyek és korona—dinár vannak forgalomban, melyek fizetési eszközül szolgálnak. Minden más pénz idegen valuta, melyet senki sem köteles elfogadni. Tilos azon osztrák—magyar bankjegyek forgalomba való hozatala, melyek hamis szerb bélyegzővel vannak ellátva, továbbá amelyekről a bélyegzést vegyszerrel eltávolították vagy lemosták. Ezeket ugyanis hamisítványoknak tekintik. Aki e rendelet ellen vét, kihágást követ el. Valamint kihágást követ el az is, ki apró pénzt halmoz fel, pénzt csempész, vagy üzérkedik (korona—dinárral is), továbbá azok az üzérek, kik hatósági engedély nélkül valutaüzleteket bonyolítanak le. Mindezek ellen a a legszigorúbb eljárást indítják meg.

98 Mivel az SHS kormánynak fontos érdekei fűződnesk a Jugoszláviába irányuló pécsi szén termelésének folyamatosságához, a bányászok 1921. január 1-től visszamenőleg a sokféle pénzfajták között viszonylagos stabilitást élvező jugoszláv valutában kapják fizetésüket. Ezen kívül lényeges bér javítást is kaptak.

99 A használatban elrongyolódott 5 koronásokat a város bevonja és új kiadású 5 koronás pénztárjegyeket hoz forgalomba.

100 A változatlanul súlyos aprópénz hiány miatt a városi tanács a 10, 20 és 50 filléresek beváltására kitűzött határidőt 1922. március 31ig meghosszabbította. E szerint csupán az 5 koronás pénztárjegyeket fogják becserélni, de ezek beváltására a határidőt még ki sem tűzAmi pedig szorosan a pénzügyi kérdéseket illeti, a megszállók mindent elkövettek, hogy a pécsi és baranyai pénzintézeteket — mint a hazafias ellenálló mozgalmak erőforrásait — gyengítsék, népszerűtlenné tegyék, s működésüket megbénítsák. (Siptár Lajos: i. m.) 97 Dunántúl, 1921. január 8. 98 Dunántúl, 1921. február 1. 99 Dunántúl, 1921. február 8. íoo pécsi Napló, 1921. április 20.